Tízszeres túljelentkezés az uniós munkahelyekre

Március végén rendezik meg a tagállamok fővárosaiban az uniós tisztviselői állásra pályázók első felvételi fordulóját. A versenyvizsgán jól teljesítők sem vehetik biztosra, hogy betölthetik a vágyott pozíciót, mivel ez csak az első lépcsőfoka a brüsszeli székhez vezető rögös útnak. Több mint 47 ezren szállnak ringbe az EU 25 tagállamából.

Izgalmas napok várnak arra a több mint nyolcszáz hazai jelentkezőre is, akik megmérettetik magukat az egy hét múlva esedékes felvételi fordulón. A közigazgatás és a humán erőforrások területére pályázók március 29-én, a jogi, könyvvizsgálói, pénzügyi menedzsment, valamint közgazdasági és statisztikai állásra jelentkezők március 31-én esnek át az úgynevezett előválogatási teszten, és az azt követő írásbeli vizsgán, amelyet a tagállamok fővárosaiban rendeznek meg. Akik mindkét szűrőn átmentek, készülhetnek a Brüsszelben megrendezett szóbeli fordulóra, amelynek költségeit (szállás, utazás) az unió állja. Ám az utóbbi vizsgán jól teljesítő pályázóknak sem nyílik meg rögtön az út a vágyott tisztviselői szék elfoglalásához: csak az európai felvételi iroda (EPSO) tartaléklistájára kerülnek, ahonnan – üresedés esetén – az uniós intézmények kiválaszthatják azokat, akiket interjúra hívnak.

Az Európai Bizottság 2010-ig 3441 állást kíván feltölteni az új tagországok állampolgáraival, amelynek több mint fele egyelőre üres, ám jó tudni, hogy a legmenőbb pozíciókat szinte már mind elkapkodták. Az új tagállamok számára fenntartott bizottsági főigazgatói, illetve főigazgató-helyettesi tisztségek közül idáig hatot osztottak ki, amelyek közül kettőt magyarok kaptak. Így Kazatsay Zoltán, a GKM volt helyettes államtitkára a közlekedési főigazgatóságnak, míg Balás Péter volt WTO-nagykövet a kereskedelmi főigazgatóságnak lett a főigazgató-helyettese. Az eddig betöltött igazgatói, illetve vezető tanácsadói kategóriában is igen jól szerepeltek a hazai jelentkezők: az eddig betöltött 18 poszt közül öt jutott nekünk, amely aránnyal egy álláshely híján kimerítettük a részünkre előirányzott keretet. Középvezetői posztokra viszont még javában lehet pályázni.

Bár bejutni nehéz, a kapun belül tisztes fizetésre számíthatnak a hivatalnokok. Legrosszabb esetben is közel négyezer eurós alapfizetést vihetnek haza havonta, amelyet számos pótlék egészíthet ki. Így pluszpénz jár az eltartott gyermekek és az élettárs után is. Honfitársaink számíthatnak arra a 16 százalékos automatikus pótlékra is, amelyre az állásuk miatt külföldre költözők jogosultak. Az új munkatársak teljesítményét kilenc hónapos próbaidő után értékelik, és az eredmények tükrében döntenek arról, hogy feljebb léptetik-e a fizetési skálán.

A gyakornokok ezer euró körüli havi apanázsra – és több mint tízszeres túljelentkezésre – számíthatnak. Az előválogatáson túljutott fiatalok itt is várólistára, az úgynevezett kék könyvbe kerülnek, amelyből aztán az egyes főigazgatóságok kiválasztják a számukra szimpatikus jelölteket. A boldog nyertesek, akik – elméletileg – a tisztviselőkkel azonos munkát végeznek, 3-5 hónapig teljesíthetik küldetésüket valamely brüsszeli intézményben, amely időtartam meghosszabbítására nincs lehetőség. A legtöbb gyakornokot a bizottság fogadja, de szerencsét lehet próbálni a parlamentben, a tanácsban vagy akár az Európai Bíróságon is, akárcsak az ombudsmani hivatalban, amennyiben a jelölt rendelkezik legalább főiskolai szintű diplomával, és két uniós nyelv ismeretével. Az EPSO adatai szerint a legtöbb jelentkezőt a bizottság berkein belül a külügyi és a kulturális főigazgatóság vonz, míg legkisebb népszerűségnek a költségvetési területek örvendenek.

Némi vigaszt nyújt azoknak, akik lemaradtak a márciusi fordulóról, hogy még az év első felében sor kerül újabb pályázat kiírására – ezúttal kifejezetten az új tagállamok polgárai számára.

Simon Rita