Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén 425 szavazattal, 212 ellenében és 51 tartózkodás mellett elfogadott álláspontban a képviselők támogatták azt a szakpolitikai irányváltást, amelynek köszönhetően az uniós agrárpolitika a jövőben jobban igazodna az egyes tagországok egyedi igényeihez.

Hirdetés

Véleményük szerint a kormányoknak agrárpolitikai stratégiájukra vonatkozó tervet kellene készíteniük, és az Európai Bizottsággal jóvá kellene hagyatniuk, amelyben felvázolják, miként szándékozzák a gyakorlatban végrehajtani az uniós célkitűzéseket. A képviselők leszögezték, a stratégiai terveknek összhangban kell állnia a 2015-ös, éghajlat-politikai fellépésről szóló párizsi megállapodással.

Megerősítették az éghajlat- és környezetbarát elemeket a közvetlen kifizetések feltételei között. Ez azt jelenti, hogy a feltételeket minden gazdálkodónak teljesítenie kell, ha közvetlen kifizetésben szeretne részesülni. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a tagállamok uniós támogatásaik legalább 30 százalékából segítsék a gazdálkodókat megbirkózni az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások fenntartható kezelésében és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Az EP a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát is különböző környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozás ellen ható beavatkozásokra fordítaná. Kevesebb pénzt juttatna a nagyüzemeknek, azonban több támogatást szeretne a kisvállalkozásoknak és a fiatal gazdálkodóknak.

Korábban írtuk
Hirdetés
Hirdetés

A képviselők elutasították az összes olyan módosító indítványt, amely kizárólag a hústartalmú termékek esetében engedélyezték volna a húsra vonatkozó elnevezéseket. A növényalapú termékek elnevezésében nincs változás. Szigorítani kívánják azonban a szankciókat azokkal szemben, akik több alkalommal is megsértik az uniós szabályokat például a környezetvédelem vagy az állatjólét terén.

Hidvéghi Balázs, fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: a magyar gazdák Brüsszelben is csak a Fidesz-KDNP képviselőire számíthatnak, mivel a magyar baloldali képviselők ugyanis nem szavazták meg közös agrárpolitika reformjáról szóló EP-álláspontot.

A baloldali politikusok ellenszavazatukkal egyértelművé tették, hogy számukra nem fontos a magyar gazdák kiszámítható támogatási környezete, amely lehetővé teszi, hogy jó minőségű, biztonságos élelmiszerek kerüljenek az asztalokra – emelte ki.

A néppárti képviselő hangsúlyozta, a baloldal „teljesen irreális klímapolitikai terheket” rótt volna a gazdákra, holott a földművelés és a legeltetés miatt éppen a gazdák azok, akik leginkább a bőrükön érzik az éghajlatváltozás hatásait.

Nekik van meg az a gyakorlati tapasztalatuk, amely nélkül nem képzelhető el eredményes klímapolitika – írta.

„Ha aránytalan környezetvédelmi elvárásokat támasztunk velük szemben, azzal egyszerre veszélyeztetjük a klímapolitikai céljainkat és az emberek élelmiszer-ellátását” – fogalmazott Hidvéghi Balázs.