Schmitt Pál szerint mind a huszonnégy magyarországi európai parlamenti képviselőnek saját magának kell eldönteni, eleget tett-e az elvárásoknak az eltelt egy esztendő tükrében. A Fidesz korábbi listavezetője elmondta: mivel az EP-ben összesen 732 képviselő foglal helyet, ha valamelyikük akár hosszú időn keresztül sem tesz semmit, könnyen előfordulhat, hogy senkinek nem tűnik fel.

– Vagyis lehet semmit sem csinálni, és lehet mindent – jelentette ki, hangsúlyozva: az Európai Parlament tagjai elsősorban önkéntes feladatok ellátásában és szakmai munkájukkal járulhatnak hozzá hazájuk megfelelő képviseletéhez. Hetente alakulnak ugyanis új munkacsoportok, s a Fidesz alelnöke nemrégiben éppen egy olyan csoportban vállalt feladatokat, amelyik városfejlesztéssel, s azon belül is az elsősorban az újonnan csatlakozott tagállamokban hatalmas számban található panelházak kérdéskörével foglalkozik.

Schmitt Pál szerint nem elég, hogy rengeteg képviselő ül az Európai Parlamentben, de érhető módon igen komoly nemzeti érdekek ütköznek nap mint nap, s ezek igen gyakran felülírják a pártérdekeket. Így természetesen a magasan legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárt tagjai sem értenek minden kérdésben egyet. Megjegyezte: sok olyan problémáért is az Európai Parlamentben ülő képviselőket teszik felelőssé, amibe pedig semmiféle beleszólásuk nincs. Ilyen például az a tény, hogy hazánk az első évben nettó befizető lett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar kormány által kialakított költségvetést nekik nincs lehetőségük Brüsszelből befolyásolni.

A politikus szerint a legtöbb vitát elsősorban a külpolitikai kérdések váltják ki az Európai Parlamentben – példaként az iraki szerepvállalást említette -, de a bővítéssel kapcsolatban általában kevés ellentét merül fel. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta: komoly munkát folytat azért, hogy Horvátország minél előbb felvételt nyerjen az unióba, hiszen összekötnek minket a keresztény gyökerek és a közös történelem.

– Nevetségesnek tartanám, ha Törökországgal előbb kezdenék meg a csatlakozási tárgyalásokat, mint déli szomszédunkkal – jegyezte meg, s hozzátette: ezek egyelőre csak azért nem indultak meg, mert az Európa szerint háborús bűnös, míg a horvátok nagy része szerint háborús hős Gotovinát nem találják, így nem tudják teljesíteni a kiadatására vonatkozó kötelezettséget.

Schmitt Pál számos olyan munkacsoportnak is tagja, amelyek a kultúrával, oktatással, médiával, sporttal és környezetvédelemmel foglalkoznak, s megjegyezte: lehetőségei szerint mindent megtesz azért, hogy 2010-re az európai társadalmak alapját valóban a tudás jelentse. Hozzátette azonban, hogy hazánk sajnos messze nincs az élbolyban abból a szempontból sem, mennyit hajlandó az oktatás, a nevelés és a kutatás fejlesztésére áldozni, ám ennek megoldását az Európai Unió nemzeti problémaként kezeli, így megoldását az egyes államokra bízza.

Schmitt Pál úgy látja: képviselőink magyarságból az első évben jól vizsgáztak, hiszen a jobb- és baloldali képviselők között a nemzeti kérdéseket illetően nincs különösebb feszültség. Az Európai Néppárt padsoraiban hazánkból tizenhárom képviselő foglal helyet, s megbeszéléseiken rendszeresen részt vesz két felvidéki magyar kollégájuk is.

Pálfi István üdvözölte az Ister-Granum Eurorégió bemutatkozását, hiszen szerinte azzal, hogy az unión belül egységesen léphetnek fel olyan területek, amelyeket a térképen a trianoni határ egy része választ el egymástól, a határokon átívelő kapcsolatok megerősítésének újabb lehetősége nyílik meg.

A képviselő szerint az Európai Parlamenten belül „több síkon is folynak viták”. Példaként említette a nettó befizetők csoportját – ilyen Németország vagy Hollandia -, akik mindent megtesznek azért, hogy a kiadásokból lefaragjanak. Felidézte azt a nyár eleji „első nagy pofont” amikor arról tartottak szavazást, melyik ország milyen feltételekkel juthat hozzá a lehívható összegekhez – ekkor szerinte „lézer-pontossággal szétvált” az újonnan csatlakozott és a régi tagállamok köre. Szerinte össznemzeti feladat ezzel kapcsolatban az összetartás, hiszen 2007 és 2013 között hazánk átlagosan havi 100 milliárd forintnyi bevételre tehetne szert.

Egy érdeklődő kérdésre elmondta: a vajdasági magyarverések kivizsgálásának kikényszerítését továbbra sem adták fel, bár azzal kellett szembesülnie, hogy a határokon kívül élő magyarok helyzetéről vajmi keveset tudnak az unióban.

– Amikor újra elértük, hogy a kérdéssel foglalkozzanak, a megbeszélésen először másfél órát kellett foglalkozni egy angol hajó esetével Portugáliában, majd szintén az angolok újabb egy órát vettek el néhány, a burmai emberi jogokkal foglalkozó kérdéssel, s csak ezután kerülhettünk sorra – idézte fel kissé keserűen. Elmondta továbbá, hogy azért szavazott nemmel Románia 2007-es csatlakozására, mert egyrészt „semmi nem fog megvalósulni abból, amit a román felkészüléssel kapcsolatban a média el akar hitetni az emberekkel”, másrészt pedig azzal, hogy a schengeni határ nem szűnik meg, a Romániában élő magyarokhoz „nem kerülünk közelebb”.