Az uniós szabályok alapján nem lehetett volna elkezdeni a tárgyalásokat

Zsigmond Barna Pál úgy fogalmazott, a csatlakozási tárgyalások megkezdése „hiba volt”. Úgy indultak el a csatlakozási tárgyalások, hogy még a tagjelölti státuszhoz szükséges feltételeket sem teljesültek, és nem teljesülnek a „koppenhágai feltételek” sem.

„Háborúban lévő országról beszélünk, ahol nincs szabad választás, nincs ellenzék és nincs sajtó”

– emelte ki az államtitkár.

Emlékeztetett rá, hogy az Európai Uniónak világos feltételrendszere van arra vonatkozólag, milyen esetben lehet elkezdeni a tárgyalásokat. Ezt a folyamatot a nyugat-balkáni országok már régóta követik, az ő esetükben az eljárást akkor indították meg, amikor a feltételek teljesültek – tette hozzá. Példaként említette, hogy Szerbia esetében minden feltételt szigorúan betartanak, sőt „adott esetben lassítja a bizottság a csatlakozási folyamatot”, míg Ukrajna esetében semmilyen feltételt nem tartanak be és gyorsítják a folyamatot.

„Ami most történik, az egy olyan folyamat, ami azt eredményezheti, hogy senki sem veszi komolyan az uniós szerződéses rendszert” – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: ez „precedenst teremt, hogy vannak kivételek és létezik a kettős mérce”.

Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna a közelmúltban módosította a kisebbségi törvényét, az államtitkár úgy fogalmazott: önmagában a jogszabály módosítása nem oldja meg azt a sérelmet, amely 2015 óta felhalmozódott. Azt mondta: „szisztematikus támadás zajlik a magyar közösség” ellen, példaként említette a nyelvtörvényt és a tanügyi törvényt. Emellett támadások érték az intézményeket, a közösség vezetőit és a Turul szobrot is, amely a világ magyarsága számára fontos szimbólum – sorolta.

A mostani módosítás pozitív gesztus, jó irányú folyamat – mondta, hozzátéve: a kormány bízik benne, hogy a gyakorlatban is jó irányba indul el a kárpátaljai magyar közösség helyzete.

Zsigmond Barna Pál az Európai Unió által Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd uniós támogatás kapcsán kijelentette, hogy a magyar álláspont szerint más startégiára lenne szükség. Emlékeztetett rá, hogy

már eddig is sok forrást biztosítottak mind az EU, mind az egyes tagállamok, mint pedig a tengerentúlról Ukrajnának, és nem tudni, hogyan, illetve mire költötték el.

Miközben az uniós pénzek elköltésének szigorú feltételei vannak, ez Ukrajna esetében valamiért nem működik, nem működteti az EU – emelte ki az államtitkár. Hozzátette, az sem derült ki, miért éppen 50 milliárd eurót biztosítanának, ráadásul ez az összeg nem is áll rendelkezésre, az uniónak ehhez hitelt kellene felvennie, amelynek pénzügyi felelősségét minden tagállamnak viselnie kellene. A magyar álláspont szerint nem az uniós költségvetésből kell támogatni Ukrajnát – mondta.

Magyarország nem enged a migrációs és a családvédelmi kérdésekben és nem enged a nemzeti szuverenitásából sem – erről már az M1 aktuális csatorna műsorában beszélt az államtitkár. Azzal kapcsolatban fogalmazta meg a magyar kormány álláspontját, hogy az Európai Unió felszabadította a kohéziós források egy részét. Kiemelte, hogy Magyarország számára szerződés szerint ugyanúgy járnak a kohéziós források, a felzárkóztatási források, amelyeket „mondvacsinált” politikai okok miatt próbál visszatartani az Európai Bizottság.

Beszélt Ukrajna uniós csatlakozásának az agráriumra gyakorolt hatásáról is. Úgy fogalmazott, hogy a gabonaválság rámutatott, milyen kockázatokkal jár Ukrajna felvétele, „beömlött az európai piacra a gyenge minőségű ukrán gabona”. Hozzátette, Ukrajnában mások a birtokméretek, mások a gazdálkodási viszonyok, más típusú vegyszereket használnak. Kitért arra is, hogy a fuvarozás területén szintén piactorzulás következett be, amely elsősorban a lengyel fuvarozóknak okozott óriási gondot.