Becsődölt a szankciós politika
Hiába a szigorú európai uniós szankciós politika, az orosz–ukrán háború kezdete óta eltelt időszakban – a Krím félsziget 2014-es elcsatolását is ideértve – Oroszországot nem sikerült gazdaságilag térdre kényszeríteni, sőt egyes intézkedések egyenesen a kontinensnyi nagyhatalom megerősödését eredményezték. Jó példa erre az agrár-élelmiszeripar területe, amelyen korábban nem látott módon nettó importőrből mára jelentős exportőrré nőtte ki magát Oroszország – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.Az Európai Unió 2014-ben, a hatvan éve Ukrajnához tartozó Krím félsziget orosz megszállását követően számos intézkedést vezetett be, amellyel igyekezett nyomás alá helyezni Oroszországot. A várt hatás azonban elmaradt, Oroszország pedig hamar válaszlépésre szánta el magát. Vlagyimir Putyin elnök 2014 nyarán elrendelte az európai és amerikai élelmiszerek importtilalmát, így az orosz piacról olyan fontos exportcikkek szorultak ki, mint a marha- és disznóhús, a szárnyasok, halak, zöldség, gyümölcs, valamint számos tejtermék is.
A lépés fájó sebet ütött az Európai Unió agrár-élelmiszeriparán, hiszen korábban Oroszország számított az EU második legnagyobb élelmiszer-importőrének – világított rá a Magyar Nemzet.
Bár Brüsszel igyekezett enyhíteni a szankciók okozta károkat a gazdálkodók és a feldolgozóipar szereplőinek körében, a lépés így is súlyos veszteséget okozott az ágazatnak.
Az exporttilalom a magyar gazdaságnak is komoly érvágást jelentett, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint három év alatt mintegy 6,5 milliárd dollárnyi exportbevételtől esett el Magyarország.
Miközben az európai agrár-élelmiszeripar a szankcióktól szenvedett, Oroszországban ahelyett, hogy pánik tört volna ki a hiányzó élelmiszerimport miatt, gyors ütemű fejlesztések indultak, amelyeknek köszönhetően a kiesett európai uniós és amerikai áruk helyét átvették a hazai termékek. A Növekedés.hu korábbi elemzése szerint a mezőgazdasági beruházások olyannyira sikeresek voltak, hogy míg 2014-ben az orosz élelmiszer-fogyasztás harmada származott importól, két évvel később már csak húsz százaléka, ma pedig már a legtöbb élelmiszeripari termék esetében önellátó az ország. A legnagyobb sikert a gabonatermesztésben érte el Oroszország, hiszen 2016-ra bekerült a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé, holott a 80-as években a Szovjetunió számított a legnagyobb gabonafelvásárlónak a világban. Oroszországnak tehát sikerült hátrányból előnyt kovácsolnia, az uniós szankciók pedig végül fordítva sültek el.
A további részletekről IDE kattintva a Magyar Nemzet honlapján olvashat.