Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Hirdetés

Josep Borrell, az unió kül-, biztonság- és védelempolitikájának végrehajtásáról szóló 2022-es jelentésről folyatott vitán elmondta: az EU legkevesebb 15 ezer ukrán katona kiképzését kezdte meg tavaly, főként lengyel támaszpontokon, továbbá folyamatos civil és katonai támogatásokat nyújt Kijevnek.

A főképviselő szerint a világban jelentkező kihívásokra az Európai Uniónak, mint ahogyan az ukrajnai háború esetében is megtette, szankciókkal, katonai támogatásokkal kell felelnie. Az EU-nak válaszokat kell keresnie továbbá arra a kínai kijelentésre is, mely szerint Peking nem hisz a szabályok által vezérelt nemzetközi rendben – emelte ki. Fontosnak nevezte továbbá, hogy az Európai Unió olyan tényezővé váljon a világban, amely a lehető legnagyobb mértékben járul hozzá a klímaváltozás elleni harchoz és az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. Ehhez igazságos, multilaterális világrendre van szükség, az energiaválságra megfelelő választ kell adnia, és támogatnia kell az igazságosabb társadalmak kiépítését – húzta alá.

A főképviselő kiemelte, hogy biztonsági stratégiája révén Európa ellenállóbbá válik, hamarabb bevethető, modernebb és összehangoltabb hadseregei révén pedig hatékonyabb segítséget tud nyújtani szükség esetén. Mindennek ellenére jobb védelmi politikára van szükség és több beruházásra a védelem erősítésébe – mondta az uniós diplomácia vezetője.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy az unió történetében eddig nem tapasztalt idők, a háború, az instabilitás stratégiai megfontoltságot igényelnek.

Korábban írtuk

Szavai szerint sajnálatos, hogy nem ez tükröződik az unió kül-, biztonság- és védelempolitikai jelentéseiből, amelyek – véleménye szerint – nem tűnnek megfontoltnak. Ez mind az EP-re, mind az unió külpolitikájának egészére nézve is káros – jelentette ki.

A fideszes EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a közös politikák terén a tagállamok közötti együttműködés erősítése kulcskérdés. Az egyhangúságon alapuló döntéshozatalt eltörölni kívánó javaslatok nemcsak az unió alapszerződéseivel mennek szembe, hanem az EU alapvető érdekeivel is – mondta. A többségi döntéshozatal bevezetése valójában csak néhány nagyobb tagállam érdekeit szolgálná, miközben a kisebb államok érdekérvényesítését és a kölcsönös szolidaritást súlyosan csorbítaná – emelte ki. Az egyhangúság megőrzése valójában az egység a sokféleségben alapelvnek, a jóhiszeműségen alapuló együttműködésnek a védelmét jelenti. „Ki kell állnunk mellette” – tette hozzá felszólalásában Gál Kinga.