Brüsszel szankciós politikája csak felhajtotta az energiaárakat
Az év első hónapjai kritikusak lesznek, ugyanis a tavaly elfogadott energiaszankciók következményei akkor érződnek majd először igazán. Szakértők szerint sok jóra nem lehet számítani, ugyanis a már életbe lépett olajembargó és olajárplafon is azt mutatja, hogy az ilyen intézkedések áremelkedéshez és ellátási zavarokhoz vezethetnek. Ráadásul februárban életbe lép a gázárplafon is, ami tovább nehezíti majd a kontinens energiaellátását – hangzott el az M1 Híradójában.Az ársapkának három célja van: megerősíti a szankcióinkat, tovább csökkenti Oroszország bevételeit, harmadrészről pedig stabilizálja a globális energiapiacot
– mondta Ursula von der Leyen egy nappal az orosz olajra vonatkozó embargó és ársapka decemberi életbelépése előtt.
Májusban merült fel az olajembargó ötlete
Az olajembargó ötlete májusban merült fel, pedig Brüsszel tavasszal még azt ígérte, hogy a szankciók nem vonatkoznak majd az energiahordozókra – emlékeztet a hirado.hu. A nyáron elfogadott 6. szankciós csomag végül úgy rendelkezett, hogy 2022. december 5-től megtiltja az orosz nyersolaj, majd 2023. február 5-től a finomított olajtermékek behozatalát a tagállamoknak.
Magyarország viszont kiharcolta, hogy átmeneti kivételt biztosítsanak a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőséggel
– mondta akkor Orbán Viktor miniszterelnök.
Az ársapka miatt a Brent olaj ára decembertől emelkedésnek indult. Vagyis Brüsszel olajszankciói oda vezettek, hogy az energia újra drágulni kezdett.
„Elvégeztük a munkát, megszületett az egyezség” – közölte Jozef Síkela cseh ipari miniszter, miután az energiaminiszterek elfogadták az uniós gázárplafon javaslatát is decemberben. Vagyis Brüsszel a másik fontos energiahordozóra, a gázra is korlátozásokat vezetett be.
Hónapokig tartó vita előzte meg a döntést
A döntést hónapokig tartó vita előzte meg, végül a tervezettnél jóval alacsonyabb, 180 euró/megawattórás gázárplafonban maximálták a holland tőzsdén kötött havi ügyletek felső árhatárát.
Oroszország nem fog energiahordozót szállítani azokba az országokba, amelyek csatlakoznak a kartelhez – ezt Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte a gázársapkáról, de szakértők szerint más energiatermelők is csökkenthetik az európai szállításaikat az árplafon miatt. Szerintük az energiaárak további emelkedése várható, és problémák lehetnek jövőre a gáztárolók feltöltésével is.
Magyarország nem támogatta a gázárplafont – közölte Szijjártó Péter akkor Brüsszelben. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelete: a gázársapka bevezetése a korábbi hosszútávú gázvásárlási megállapodásokat is érinti, ezért a Gazprommal kötött szerződéseket módosítani kell.
Ezért volt fontos nekünk ebben a nagyon rossz javaslatban egy kis eredmény eléréseként az, hogy szabadkezet kaptunk a módosításra, tehát a földgáz-ársapka miatt szükségessé váló hosszútávú szerződésmódosításokat nem kell a bizottsággal egyeztetni, nem kell ott bejelenteni, úgy módosítjuk ezeket a szerződéseket, ahogyan meg tudunk állapodni a szállítókkal
– fogalmazott a külügyminiszter.
Európa az orosz energiafüggést amerikaira cserélte – erről Tóth Máté beszélt az M1-en. Az energiajogász úgy fogalmazott: A szankciókkal az EU nem csak a korábbi energiaforrásaitól vágta el magát, hanem azok későbbi visszaépítésének lehetőségétől is.
Tóth Máté szerint Brüsszel szankciós politikája tovább fokozhatja majd a már most is súlyos európai krízist, ezért 2023-ban is kulcskérdés lesz az energetika.
A teljes cikket a közmédia hírportálján olvashatják.