Brüsszel továbbra sem adna pénzt Magyarországnak és Lengyelországnak
Számos kritikát kapott az Európai Bizottság a hétfői uniós ügyeket tárgyaló tanácsi értekezleten, ahol az EU hétéves költségvetésének felülvizsgálati javaslata volt terítéken. Bár a tagállamok jelenleg csak vizsgálják a bizottság javaslatát, az előzetes észrevételek alapján sokan kifogásolták a brüsszeli kiigazítási javaslat méretét, valamint megjegyezték, hogy a rendelkezésre álló forrásokat kell hatékonyabban felhasználni – erről ír a hirado.hu.– Magyarország szempontjából az a legfontosabb kérdés, hogy az Európai Bizottság miért gondolja, hogy Magyarország hozzájárul a költségek finanszírozásához, miközben nem fér hozzá a neki járó uniós forrásokhoz
– fogalmazott Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Tanács általános uniós ügyeket tárgyaló ülésén hétfőn. Az uniós ügyekért felelős miniszterek találkozójának nyilvános szakaszában a magyar igazságügyi tárca vezetője és tagállami kollégái Johannes Hahnhoz, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosához intézték észrevételeiket a bizottság költségvetési korrekciójára, valamint az Ukrajnának kért, négy évre szánt 50 milliárd eurós támogatás kapcsán – emlékeztet a hirado.hu.
Ukrajna számára 50 milliárd eurót biztosítanának
Varga Judit kiemelte: egyelőre nem világos, hogyan számolta ki az Ursula von der Leyen vezette testület, hogy Ukrajna számára 50 milliárd eurót biztosítanának 2024–2027-ig, miközben az elmúlt másfél évben már 70 milliárd eurót költöttünk annak támogatására.
Az igazságügyi tárcavezető arra is emlékeztetett, hogy az uniós alapokból történő kifizetések szigorú feltételekhez kötöttek.
– Ukrajnának teljesítenie kell a jogállamisági feltételeket, az emberi jogok tiszteletben tartását és a nemzeti kisebbségek jogait is
– mondta, majd felidézte, hogy a Bizottság szóbeli jelentése alapján bizonyos feltételek továbbra sem teljesültek Ukrajna és Moldova kapcsán.
Varga Judit hangsúlyozta, hogy ezeknek a mérföldköveknek mindenképpen teljesülniük kell az EU-s csatlakozási folyamat részeként, nem lehet eltekinteni azoktól.
Emelnék a brüsszeli tisztségviselők bérét
Az Európai Bizottság javaslata között szerepelt a brüsszeli tisztségviselők béremelése is, amelyet a magyar tárcavezető szerint Magyarországon a közigazgatás 10 százalékos csökkentéssel működik, így nem tartja reálisnak ebben a gazdasági helyzetben újabb brüsszeli posztok létesítését.
Ukrajna további finanszírozását a tagállamok jelentős része támogatta. Ugyanakkor a bizottság saját pénzügyi kereteinek növelésére már a német EU-ügyi miniszter, Anna Lührmann is úgy reagált:
„a jelenlegi feszült költségvetési helyzet a tagállamokban is ugyanilyen következményekkel járt, és ez alól a uniós költségvetés sem bújhat ki.”
A német miniszterhez hasonlóan a svéd uniós miniszter is kifogásolta a Bizottság 100 milliárd eurós kiigazítási javaslata. Jessika Roswall arra ösztönözte a bizottságot, hogy a meglévő forrásokkal dolgozzanak a belső projektek kivitelezéséhez. Szintén a meglévő források felelős felhasználására szólított fel a dán miniszter, Luxemburg és Belgium pedig szintén túlzónak vélte a bizottság kérését.
Lengyelország továbbra sem fér hozzá a számára járó uniós forrásokhoz
A lengyel miniszter arra emlékeztetett, hogy Lengyelország továbbra sem fér hozzá a számára járó uniós forrásokhoz, így nem tudja megfinanszírozni saját helyreállítási programját. Ráadásul meglátásuk szerint az Európai Bizottság nem foglalkozik a frontvonalban lévő tagállamok problémáival. A migráció, a menekültek elhelyezése, a határvédelem és a katonai kérdések is több figyelmet igényelnének szerintük. Ukrajna támogatását ugyanakkor üdvözölték.
A hirado.hu emlékeztet, az ukrán jegybankelnök, Andrij Pysnyi jelentése szerint Ukrajna devizatartaléka történelmi rekordot döntött a nemzetközi partnerek támogatásainak köszönhetően. Az eddig nem látott, közel 39 milliárd dolláros jegybanki keretnek köszönhetően az ukrán hrivnya továbbra is stabil.
Az ukrán pénzügyminisztérium beszámolója szerint pedig a 2023-as évben Ukrajna már 23,6 milliárd dollárnyi nyugati pénzügyi támogatásban részesült.
Az ukrán jegybank elnöke elmondta, hogy csak júniusban a kormány 1,6 milliárd dollárt kapott az Európai Uniótól, 1,2 milliárd dollárt az Egyesült Államoktól, valamint további forrásokat a Nemzetközi Valutaalaptól, a Világbanktól és a finn kormánytól.
Az eredeti cikket a közmédia hírportálján olvashatják.