A vámunió az áruk szabad áramlásának elvén működik, azonban az egyes tagállamok területén továbbra is a nemzeti kormányok határozzák meg az adókat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy május elseje után az Európai Unió bármely tagállamában garanciálisan vásárolhatunk, és nem kell vámot fizetni az onnan behozott árucikkek után. Megszűnik ugyanakkor az eddigi áfa-visszaigénylési lehetőség: bolti termékek vásárlása esetén a helyiekkel azonos mértékű adót kell fizetni. A vásárlás akkor lehet nyereséges, ha olyan helyen vásárolunk, ahol a 25 százalékos magyar tételnél kisebb az áfa (ilyet nem nehéz találnunk, a magyar áfaterhek ugyanis a legmagasabbak közé tartoznak a világon).

– A tagországok közötti forgalomban a vámhatáron végzett vámellenőrzés helyett a tagországok adóhatóságainak adatszolgáltatásai és statisztikai jelentései képezik a közösségen belüli kereskedelem ellenőrzésének az alapját. Néhány sajátos termékre ugyanakkor nem érvényes az áruk szabad mozgásának elve, ezt a Vám- és Pénzügyőrség mobilcsoportok felállításával kívánja meggátolni – tájékoztatta a Demokratát Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője. A határsáv 30 kilométeres területén cirkáló mobilcsoportok szúrópróbaszerűen vizsgálhatják a határon át érkező utasokat azért, hogy megakadályozzák a nemkívánatos és tiltott áruk – mint például a veszélyes hulladék, lőfegyver vagy kábítószer –, országunkba szállítását. A csatlakozás után sem hozhatók be szabadon a jövedéki termékek. Pontosabban magánszemélyek hozhatnak be korlátozott, az eddiginél jóval nagyobb mennyiségű szeszes italt, cigarettát, kereskedelmi célra felhasználható mennyiséget azonban már nem. Az unión kívülről származó termékeket továbbra is el kell vámoltatni, a vámtételek pedig a magyarról az EU közösségi tarifáira változnak. Ezeket az unió TARIC-adatbázisa tartalmazza, annak a csaknem száz országnak a listájával együtt, amellyel az unió vámkedvezményekre vagy vámmentességre vonatkozó megállapodást kötött. Sipos Jenő ennek kapcsán elmondta: más tagországokban is van lehetőség a vámoltatásra, ám Magyarországnak az az érdeke, hogy ez nálunk történjen, mivel a beszedett vám 25 százaléka (költségtérítés címen) az országban marad. A többi magyarországi vámbevétel viszont a brüsszeli közös kasszát gazdagítja.

A Pénzügyminisztérium összehasonlító elemzéséből kiderül: a csatlakozással mintegy ötezer termék vámtarifája csökken, és 1600 tételé emelkedik. A csökkenés olcsóbbá teszi az importot, de mivel a behozatal majdnem háromnegyede már így is az EU országaiból, vámmentesen érkezik, a fogyasztói árakban alig lehet érzékelni a különbséget. Az exportőröket sem fogja érinteni komolyabb változás, mivel majdnem nyolcvan százalékban ők is az EU piacain értékesítik termékeiket. Az uniós kereskedelem erősödésével azonban a magyar vámhatóság bevételei fokozatosan csökkennek.