Charles Michel a kétnapos EU-csúcs első munkanapját követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: azonnali közös uniós fellépésre van szükség, ugyanis a humanitárius helyzet jelentős romlása figyelhető meg a Gázai övezetben.

Hirdetés

Az uniós tanács elnöke rendkívül fontosnak nevezte, hogy az EU segítse a segélyszállítmányok eljutását a rászorulókhoz, amelynek – szavai szerint – eszköze a humanitárius folyosók létrehozása, valamint a bombázások szüneteltesése a segítségnyújtás idejére.

Kijelentette: az EU vezető szerepet kíván vállalni a helyzet megoldásában, amihez – véleménye szerint – csak a kétállami megoldás megvalósulásán keresztül vezet út. Az unió továbbá egy, a béke megteremtését célzó nemzetközi konferencia összehívását szorgalmazza – tájékoztatott.

Közölte továbbá, az izraeli-palesztin helyzetről folytatott megbeszélés a tagállami vezetők egyetértése mellett határozta meg az uniós cselekedetek és reagálásának irányát, amelynek része egyebek mellett a konfliktus regionális elmérgesedésének megelőzése, az antiszemita és iszlamofób indíttatású megnyilvánulások és a fenyegetések elleni fellépés, valamint a biztonság szavatolása.

Charles Michel beszámolt arról is, hogy a tagállami vezetők célja, hogy a 2021-2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata az év végéig befejeződjön. Kiemelte: a tanácskozás lehetőséget biztosított arra, hogy a vezetők tisztázzák az EU finanszírozni kívánt prioritásait, köztük az Ukrajnának szánt támogatás mellett, az európai szolidaritás fenntartását különös tekintettel a természeti katasztrófákra, az európai gazdaság versenyképességének megőrzésére és a védelemre.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tagállamok álláspontja a közel-keleti helyzet tekintetében világos: Izrael demokrácia, amelyet egy terrorszervezet megtámadott. Kiemelte: a Hamász terrorista tevékenységével a palesztin népnek is kárt okoz, humanitárius válságot előidézve Gázában.

„Az Európai Bizottság számára fontos a humanitárius válság kezelését célzó erőfeszítés fokozása” – fogalmazott az uniós bizottsági elnök. Hozzátette: a segélyeknek akadálytalanul és gyorsan el kell jutniuk Gázába.

Felhívta a figyelmet, hogy a régió destabilizációjának elkerülése végett jó kapcsolatokat kell ápolni a nemzetközi partnerekkel, legfőképpen Egyiptommal, amelynek – szavai szerint – a „stabilitás bástyájának” kell maradnia a térségben.

Az uniós bizottság elnöke kijelentette, az EU hatékony eszközökkel rendelkezik az online gyűlöletbeszéd és a terrorista propaganda terjedésének megakadályozására. „Miután felszólítjuk az internetes platformokat, hogy töröljék a terrorista tartalmakat, szinte azonnali választ kapunk tőlük, és egy órán belül eltávolítják azokat” – emelte ki.

Von der Leyen az antiszemita cselekmények számának európai növekedésére is felhívta a figyelmet, amelyekkel kapcsolatban éberségre szólított fel, és aláhúzta: a tagállamoknak meg kell állapodniuk arról, hogy a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket felveszik az „uniós bűncselekmények listájára”.

A migráció kezeléséhez véleménye szerint európai válaszlépésekre és finanszírozásra van szükség, továbbá partnerség kialakítására a származási országokkal és hatékony határigazgatásra.

Mark Rutte holland miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva közölte, támogatja Emmanuel Macron francia elnök azon javaslatát, amely szerint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen létrehozott nemzetközi koalíció hatáskörét kiterjesztenék a Hamász iszlamista terrorszervezet elleni küzdelemre is. Hozzátette: ennek részleteit azonban még ki kell dolgozni.

Rutte kételyeinek adott hangot az EU hétéves költségvetésének féléves felülvizsgálatának év vége előtti elfogadásával kapcsolatban, és azt mondta: a finanszírozni kíván prioriások tekintetében „meglehetősen eltérőek az álláspontok”. Kiemelte, még az olyan takarékos országok is, mint Hollandia „megértik, hogy friss pénzek bevonására van szükség” Ukrajna pénzügyi támogatásának fenntartására, valamint a migrációra.

A tagállami vezetők az uniós csúcs pénteki, befejező napján az ukrajnai helyzetről, a migrációról, továbbá az unió és az euróövezet gazdasági helyzetéről és kilátásairól tárgyalnak.

Korábban írtuk