Dúl Európában a madárinfluenza-pánik: Franciaországban 10, Olaszországban 25 százalékkal esett vissza a baromfihús-fogyasztás, nem törődve azzal, hogy ezekbe az országokba szigorúan csak fertőzésmentes területekről érkezhetnek szállítmányok. S azzal sem, hogy a madárinfluenzával nem először találkozik Európa. 2003-ban Hollandiában már pusztított a járvány, akkor az állomány egyharmadát, mintegy 30 millió baromfit kellett kiirtani. Akkor mégsem esett senki pánikba. A madárvész nem terjedt át egyetlen ország területére sem, a fertőzött szárnyasokat levágták, majd elégették. A fogyasztásban nem tapasztaltak jelentős változást, a termelés pedig fél év elteltével visszaállt a járvány előtti szintre. S a most rendkívüli pánikba esett Olaszországban sem lenne előzmények nélküli a madárinfluenza. Időnként, elszigetelten már fel-felbukkant a vírus, sőt mostanában is tapasztalták néhány kistérségben.

A világ harmadik legnagyobb baromfiexportőrének számító Thaiföldön viszont a kór két évvel ezelőtti megjelenése tönkretette a termelést. Románia és Ukrajna után legutóbb az Égei-tengeren fekvő Hios-szigeten jelentkezett a madárvész. A görög agrárminiszter úgy nyilatkozott, hogy nagy valószínűséggel ugyanarról a vírustörzsről van szó, amely Romániában is fertőz. Emiatt Görögország egy ideig nem szállíthat élő szárnyasokat, készítményeket és tollat az unióba. Szerbia-Montenegróban naponta több mint ötvenen jelentenek be elhullott szárnyasokat a vírus romániai felbukkanása óta. Oroszországban is sokan félnek, mert néhány hete több száz szárnyas elhullásáról számoltak be a hírek Moszkva közelében. A román, az ukrán és a moldvai mezőgazdasági miniszterek közös akcióterv felállításával védekeznek a kór ellen. A három ország szakemberei közös megfigyelésnek vetik majd alá a Duna-delta madárvilágát, leginkább azért, mert a vándormadarak nemsokára tömegesen érkeznek majd a térségbe Oroszországból és Kazahsztánból. A román hatóságok eddig úgy védekeztek a kór terjedése ellen, hogy leölték a gócpontoknak számító településeken lévő összes háziszárnyast, valamint széles körű fertőtlenítést hajtottak végre a tenyészetekben, a lakóházakban és az udvarokon – úgy tűnik, sikerrel.

Ezzel egyidejűleg Brüsszelben is intézkednek. Nemsokára kinevezik a madárinfluenza parancsnokát, aki többek között jelentést készít majd arról, hogy a tagállamok mennyire sikeresek a védekezésben. A magyar kormány egyelőre ezen a téren nem jeleskedik. Jövőre várhatóan 2, 6 milliárd forintot vonnak el a járványügytől, és 30 milliárd forintot a gyógyító-megelőző kasszából. A vírus esetleges átterjedése esetén félő, hogy nem lesz elegendő forrás a szükséges intézkedések megtételére.

Földi Péter, a Baromfi Termék Tanács titkára leszögezte: Magyarországon nem kell járványveszélytől tartani. A baromfiüzemekben és a vágóhidakon folyamatosan folyik az ellenőrzés. Az állat-egészségügyi hatóság szakemberei pedig folyamatosan járják a piacokat. Baromfikivitelünk nem csökken a szomszédos Romániában pusztító kór miatt, csupán egyetlen ország, nevezetesen Svájc mondott vissza egy kisebb tételű exportszállítmányt. Angliában a lakosság csak kezdetben idegenkedett a baromfitermékektől, ám hamarosan rájöttek, hogy a probléma kiküszöbölhető, ha a vírusgyanús külföldi szárnyasok helyett hazai árut vásárolnak. A szakember szerint mi, magyarok is így védekezhetünk leghatásosabban a madárinfluenza ellen.