Diákokat buzdítanak kormányellenes akciókra a Soros-szervezetek

Évek óta a jogi segítségnyújtás álcája mögött buzdítják és bátorítják a tanárokat, a diákokat és rajtuk keresztül a szülőket a Soros György alapítványai által is támogatott úgynevezett jogvédő civil szervezetek, hogy polgári engedetlenséggel és tüntetésekkel tiltakozzanak a kormány intézkedései ellen. A külföldi pénzekből is működő NGO-k (nem kormányzati politikai szervezetek) nem is árulnak zsákbamacskát ezzel kapcsolatban, nyíltan bevallják, hogy a sztrájkoló és polgári engedetlenséget vállaló pedagógusokat segítik, többek között olyan tanácsokkal, amelyeket állításuk szerint a hozzájuk beérkezett gyakori kérdések alapján állítottak össze. 

A valójában a kormány elleni hergelésnek is felfogható tanácsadásban élen jár a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE). Utóbbinak egyik vezéralakja Bárándy Péter, a szocialista Medgyessy-kormány egykori igazságügyi minisztere, a röszkei támadás vezetője. Ahmed H. egykori védője is.

A TASZ „tanácsai” között szerepel az a figyelmeztetés, hogy míg a dolgozói sztrájkot szabályozza a jog, diáksztrájk jogi értelemben nincs. Szerintük azonban mégis világos, hogy miről szól ez az akció: a diákok nem tesznek eleget tanulói kötelezettségeiknek, hogy így fejezzék ki véleményüket egy közügyben. Felhívják a figyelmet arra: sok múlik azon, az iskola hogyan viszonyul egy ilyen akcióhoz: ha támogatóan, akkor elképzelhető, hogy tanítás nélküli munkanapot hirdetnek (vagy enélkül tekintik igazoltnak a sztrájkoló diá­kok hiányzását), amikor lehetővé teszi a tanulóknak, hogy tiltakozzanak, sztrájkoljanak. Ilyenkor az iskola gondoskodik a tanulók felügyeletéről, de a tanórák elmaradnak. 

A szervezet tehát gyakorlatilag az iskolákat is arra buzdítja, rendeljenek el tanítási szünetet egy-egy demonstráció idejére. 

A TASZ és a hozzá csatlakozó szervezetek közlik azt is, mit kell tennie egy szülőnek, ha biztosra szeretne menni. Írhat például igazolást a gyerekének a sztrájk idejére, így a diáknak nem kell bemennie az órákra, még ha bent is van az iskolában. Javasolják azt is, hogy ha a gyerekük távol marad egy tüntetés ­miatt az iskolából, szintén írjanak szülői igazolást, amely általában három napra indoklás nélkül megadható. Megjegyzik ugyanakkor, hogy szerintük az iskola megengedheti, hogy aki szeretne, az iskola helyett a tüntetésre menjen – ilyenkor nem kell igazolást vinni. Olyan jogszabály azonban valójában nem létezik, amely alapján egy iskola tüntetésre hivatkozva igazolhatná a gyerekek hiányzását. A szervezetek azt is követendő példaként állítják be a tanácsadói összeállításukban, ha az iskolák tanári felügyeletet is biztosítanak, vagyis a tüntetésre pedagógus kíséri a diákokat, illetve ha maga az osztályfőnök tekinti igazoltnak a diákok hiányzását, tekintettel egy tüntetésen való részvételre.
A Soros-szervezetek a szülőket is ellátják jó tanácsokkal egy-egy kormányellenes demonstráció esetére. Kijelentik: 

A szülőtől elvárható, hogy a gyermekét ellássa alapvető tudnivalókkal a tüntetésről, a tiltakozásról és a békés gyülekezésről.

Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy szerintük a tüntetés céljai­val tisztában lévő, arról felelősen gondolkodni képes gyermek magánautonómiájának része, hogy egy tüntetésen való részvételről döntsön, az nem köthető semmilyen szülői jóváhagyáshoz.

Természetesen a tanárok sem maradnak ki a sorból, ha a tüntetésekre való buzdításról van szó. Mint írják: nagyon támogathatónak tartják, ha a tanár – különösen az osztályfőnöki órán vagy a szakórákon kívül – megbeszéli a tanulókkal, hogy mi egy tiltakozás, tüntetés tartalmi háttere.

A további részletekről IDE kattintva a Magyar Nemzet honlapján olvashat.