Fotó: MTI/EPA
Hirdetés

Twitteren közzétett üzenetében Tusk úgy vélte, nem lehet megbízni a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormányban, hogy egészségügyi szempontból biztonságosan meg tudja szervezni a levélszavazást. A választás ráadásul nem lesz „sem szabad, sem egyenlő” – írta az EPP elnöke, mely pártnak a volt lengyel kormányfő pártja, a jelenleg ellenzéki Polgári Platform is tagja. Tusk többek között arra hivatkozott, hogy az ellenzéki jelöltek kevesebb megszólalási lehetőséget kapnak a lengyel közszolgálati médiában. Emellett alkotmányellenesnek nevezte a levélszavazás lebonyolítását célzó előírások elfogadását röviddel a választások előtt.

Tusk szerint a választásokat megfelelő előkészületek után, egy „viszonylag közeli időpontban” lehetne megtartani.

A volt lengyel kormányfő megszólalását követően az ellenzéki többségű felsőház elnöke, Tomasz Grodzki, valamint a fő ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) elnökjelöltje, Malgorzata Kidawa-Blonska is közölte: ők sem fognak szavazni május 10-én.

Egy másik jelölt, a függetlenként induló liberális katolikus újságíró, Szymon Holownia viszont úgy vélte: Tusk bojkottfelhívása „csak Jaroslaw Kaczynski (a PiS elnöke) malmára hajtja a vizet”, mivel a felhívásra nem minden jelölt fog pozitívan reagálni.

Kidawa-Blonska már március végén az elnökválasztás bojkottjára szólított fel, jelöltségéről mindazonáltal azóta sem mondott le. Kedden közölte: a jelöltséget továbbra is vállalja, de mostantól különféle vitákban el fogja magyarázni a választóknak, miért nem szabad a választást májusban megtartani.

Kidawa-Blonska az év elején még a legesélyesebb ellenzéki jelöltnek számított, támogatottsága februárban 26 százalék körül mozgott, áprilisra azonban 10 százalék körülire zuhant, és ezzel a politikus a negyedik helyre került a jelöltek ranglistáján. Több megfigyelő szerint a KO vezetése helyette Tuskot indítaná jelöltnek, amennyiben erre a választások elhalasztásával lehetőség adódna.

A választás fő esélyesének Andrzej Duda hivatalban lévő elnök, a PiS által támogatott jelölt számít. Jelenlegi támogatottsága több felmérésben is meghaladta az 50 százalékot, ami első fordulós győzelmet hozna számára.

Az elnökválasztás májusi időpontja a lengyel alkotmányos előírásokból következik. Mivel az ellenzék nem hajlandó hozzájárulni a szavazás elhalasztásához alkotmánymódosítás révén, az alsóház április elején jóváhagyta a levélszavazást elrendelő kormánypárti törvénytervezetet. Ez lehetővé teszi a választás akár kéthetes elhalasztását is az alkotmányos kereteken belül. A tervezetet a május eleji határidőig az ellenzéki többségű szenátus feltehetően elutasítja, visszaküldi a szejmbe. Jelenleg nem világos az ismételt alsóházi szavazás kimenetele, mivel a májusi időpontot az egyik kormánykoalíciós kispárt, az Egyetértés egyes tagjai is helytelenítik.