De még mindig egyenlő munkáért kevesebb bér

Átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint férfi kollégáik – állapítja meg az Európai Bizottság szokásos éves felmérésében. Bár a helyzet javul – pár évtizede még 30-40 százalék volt a különbség – továbbra is sérül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Magyarország aránylag kedvező helyen van az összehasonlításban: nálunk csupán 10 százalékkal fizetik rosszabbul a nőket.

Tovább közelítenek egymáshoz unió-szerte a férfi és női fizetések – derül ki az Európai Bizottság nemek közötti egyenlőségről szóló jelentéséből. Míg 2001-ben még 24 százalékkal volt kisebb az átlagos női fizetés, ma már a hölgyek csupán 15 százalékkal maradnak el férfi kollégáik mögött. Bár eszerint továbbra is sérül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, az elmúlt másfél évtizedben óriásit lépett előre Európa e deklaráció megvalósításában. A hatvanas, hetvenes, de még a nyolcvanas (!) években is ugyanis az irányelv megmaradt írott malasztként: a nők átlagosan kevesebb mint 60 százalékát keresték a férfiak fizetésének, ami még az ötvenes évekhez képest is némi visszaesést jelentett. A női fizetések a nyolcvanas évek elején kapaszkodtak fel a 63-64 százalékos szintre, az évtized végére elérték a 67 százalékot, majd a kilencvenes években 71-ről 74 százalékra gyarapodtak. Innen sikerült szűk egy évtized alatt további 10 százalékpontot javítani.

A felmérés szerint a leghátrányosabb helyzetben a nyolcvanas években csatlakozott dél-európai országokban vannak a nők, ahol a fizetések közötti különbség még mindig közelíti a 30 százalékot. Egyébként a nők megbecsültségének nem sok köze van az országok fejlettségéhez. Egyformán kedvezőtlen például a szlovák és a német nők helyzete (23-24 százalékos különbség), vagy a listán fölfelé haladva a cseh és osztrák viszonyok (18-19 százalékos különbség). Magyarország a nyolcadik legkisebb különbséget felmutató tagállam: a hazánkban kimutatott 10 százalékos különbség megegyezik a Franciaországban tapasztaltakkal. Még kedvezőbb a helyzet a skandináv országokban, Lengyelországban – ám meglepő módon a listát Olaszország vezeti (6 százalékos különbség), ahol pedig az egyik legalacsonyabb a nők foglalkoztatása.

Az Equal Opportunities Commission (a brit Esélyegyenlőségi Hivatal) már a jelentés kibocsátása előtt közreadta saját felmérését, amely megállapítja: minden ötödik cég nyíltan megsérti a törvényt. Az Európai Bizottság ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet: valójában ma már kevésbé direkt a megkülönböztetés. Inkább arról van szó, hogy bizonyos ágazatokat sújt az alacsonyabb bérezés, ahol eleve igen magas a női munkavállalók aránya. A dolgozó európai nők 40 százaléka ugyanis adminisztrációs, oktatási, egészségügyi vagy szociális területről kapja a fizetését.

Ténylegesen azonban jóval nagyobb a különbség a férfiak és nők fizetése között, mint a bizottság által kimutatott 15 százalék. A vizsgálat ugyanis az egyenlő vagy hasonló munkakörökre vonatkozott. Valójában azonban a nők lényegesen kisebb számban vannak jelen a magasabb státusú, tehát jobban fizetett állásokban. Ahogy az Európai bizottság is rámutat: a menedzsereknek csupán 32 százaléka, az igazgatósági tagok 10 százaléka, a vezérigazgatóknak csupán 3 százaléka tartozik a szebbik nemhez. A tényleges különbség érzékeltetéséhez tanulságos az Alsó-Ausztriai Munkáskamara tavalyelőtti vizsgálata, amely nem vette figyelembe, hogy ki milyen állásban dolgozik, milyen a végzettsége. Miközben ugyanis az Európai Bizottság kifinomult módszerre 18 százalékos különbséget mutatott ki, a Munkáskamara nyers összehasonlítása szerint Ausztriában 27 százalékkal rosszabbul fizetettek a nők, mint a férfiak.

kandor