Fotó: shutterstock.com, illusztráció
Hirdetés

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök május végén jelentette be, hogy július 7-én – három hónappal az esedékes időpont előtt – előrehozott parlamenti választásokat tartanak Görögországban, miután pártja, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) mind az európai parlamenti választásokon, mind a görög helyhatósági választásokon alulmaradt az ellenzéki, konzervatív Új Demokrácia (ND) párttal szemben.

A most 44 éves görög miniszterelnök 2015-ben került hatalomra azzal az ígérettel, hogy szembeszáll a Görögország külföldi hitelezői által előírt megszorító intézkedésekkel, amelyeket a pénzügyi válságba került országnak a mentőhitelek fejében kellett elvállalnia. A Sziriza népszerűségvesztése szorosan összefügg az utóbbi évek megszorító intézkedéseivel, amelyeket a kormánynak végeredményben végre kellett hajtania.

Ciprasz kormányának népszerűségét emellett a tavaly augusztusi, Athén külterületén pusztító erdőtűz „rossz kezelése” is aláásta, a katasztrófában ugyanis 101 ember vesztette életét.

Jelentős társadalmi ellenállást váltott ki a szomszédos Macedóniával kötött megállapodás is, amely véget vetett a hosszú évtizedek óta húzódó névvitának a két ország között, egyúttal szabad utat adott az immáron Észak-Macedónia nevet viselő ország uniós integrációjának.

Ciprasz azzal kampányolt, hogy tovább folytatná a jóléti állam és az egészségügyi rendszer helyreállítását – meglátása szerint azonban ellenfelei leállítanák e törekvéseket.

A kormánypárt fő kihívója a Kiriákosz Micotákisz ellenzéki vezető által vezetett Új Demokrácia párt, mely az európai parlamenti választásokon közel 10 százalékponttal jobb eredményt ért el a Szirizánál, majd egy héttel később elsöprő győzelmet aratott a görög helyhatósági választásokon. A közvélemény-kutatások szerint a párt az elmúlt hetekben is megőrizte népszerűségét.

Kihívója, a most 51 éves Kiriákosz Micotákisz fő ígérete az adók csökkentése, valamint a vállalkozás-barát reformok életbe léptetése. A párt ugyanis a jövedelem-, az ingatlan- és a társasági adó csökkentésére, valamint a szociális hozzájárulás mérséklésére tett ígéretet, továbbá a minimálbér emelésére és a rendőri állomány növelésére.


Megnyíltak a szavazóhelyiségek az előrehozott parlamenti választásokon Görögországban vasárnap.

A közvélemény-kutatások szerint hatalomváltásra lehet számítani. Két, a hét végén közzétett felmérés adatai is azt mutatják, hogy a gazdasági fellendülést, adócsökkentést és alacsonyabb munkanélküliséget ígérő ellenzéki konzervatív párt 10-15 százalékponttal vezet a baloldali kormányzó párttal szemben.

A szavazóhelyiségek reggel hat órakor nyitottak és a választásra jogosult 9,9 millió állampolgár 18.00 óráig adhatja le a voksát.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök május végén jelentette be, hogy július 7-én – három hónappal az esedékes időpont előtt – előrehozott parlamenti választásokat tartanak Görögországban, miután pártja, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) mind az európai parlamenti választásokon, mind a görög helyhatósági választásokon alulmaradt az ellenzéki, konzervatív Új Demokrácia (ND) párttal szemben.

A most 44 éves görög miniszterelnök 2015-ben került hatalomra azzal az ígérettel, hogy szembeszáll a Görögország külföldi hitelezői által előírt megszorító intézkedésekkel, amelyeket a pénzügyi válságba került országnak a mentőhitelek fejében kellett elvállalnia. A Sziriza népszerűségvesztése szorosan összefügg az utóbbi évek megszorító intézkedéseivel, amelyeket a kormánynak végeredményben végre kellett hajtania.

Ciprasz kormányának népszerűségét emellett a tavaly augusztusi, Athén külterületén pusztító erdőtűz „rossz kezelése” is aláásta, a katasztrófában ugyanis 101 ember vesztette életét.

Jelentős társadalmi ellenállást váltott ki a szomszédos Macedóniával kötött megállapodás is, amely véget vetett a hosszú évtizedek óta húzódó névvitának a két ország között, egyúttal szabad utat adott az immáron Észak-Macedónia nevet viselő ország uniós integrációjának.

Ciprasz azzal kampányolt, hogy tovább folytatná a jóléti állam és az egészségügyi rendszer helyreállítását – meglátása szerint azonban ellenfelei leállítanák e törekvéseket.

A kormánypárt fő kihívója a Kiriákosz Micotákisz ellenzéki vezető által vezetett Új Demokrácia párt, mely az európai parlamenti választásokon közel 10 százalékponttal jobb eredményt ért el a Szirizánál, majd egy héttel később elsöprő győzelmet aratott a görög helyhatósági választásokon. A közvélemény-kutatások szerint a párt az elmúlt hetekben is megőrizte népszerűségét.

Kihívója, a most 51 éves Kiriákosz Micotákisz fő ígérete az adók csökkentése, valamint a vállalkozás-barát reformok életbe léptetése. A párt ugyanis a jövedelem-, az ingatlan- és a társasági adó csökkentésére, valamint a szociális hozzájárulás mérséklésére tett ígéretet, továbbá a minimálbér emelésére és a rendőri állomány növelésére.

A görögöket másfél hónap leforgása alatt harmadszor szólítják az urnákhoz az európai parlamenti és a helyhatósági választások után. A részvétel – amely eléggé alacsony volt már a június önkormányzati választásokon – döntő szerepet játszik majd az eredményben.

Ha az erős megosztottság miatt szoros lesz a verseny, az Új Demokráciának koalícióra kell lépnie, várhatóan a Mozgalom a Változásért (KINAL), a szocialista PASOK romjain újjászületett középbal párttal. Ez a típusú koalíciós összetétel vezette zsákutcába Görögországot a Sziriza megjelenése előtt.


Szakértő: nagy változást hozhat Görögországban a választás

Nagy változást hozhat Görögországban a vasárnapi előrehozott parlamenti választás – mondta Pócza István, az Alapjogokért Központ munkatársa az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök május végén jelentette be, hogy előrehozott választást tartanak, miután pártja, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) az európai parlamenti választásokon és a helyhatósági választásokon is alulmaradt az ellenzéki, konzervatív Új Demokrácia (ND) párttal szemben, melyet Kiriákosz Micotákisz vezet.

Pócza István elmondta, a görög belpolitikában nagy szerepet játszanak a politikus dinasztiák, Micotákisz is az egyik ilyen nagy múltú család sarja.

A görög belpolitikát alapvetően meghatározza az EU. Ciprasz 2015-ben radikális baloldali programmal lett kormányfő, mára azonban Brüsszel „kezes báránya” lett. Ezen változtathat riválisa, Micotákisz – mutatott rá a szakember.

Nagy kérdés, hogy Németország – amely a válság után rákényszerítette a drámai megszorításokat Görögországra -, illetve az Európai Központi Bank új vezetőjének jelölt, meglehetősen „vonalas” szakember hírében álló Christine Lagarde, hogy viszonyul a következő görög kormányhoz – jegyezte meg Pócza István