Fotó: shutterstock.com, illusztráció
Hirdetés

Filippo Grandi a Die Welt című lapban közölt interjúban kiemelte: az európai kormányoknak nem kellene „elkövetni azt a hibát, hogy leveszik a napirendről a menekültek témáját csak azért, mert kevesebben érkeznek”.

A 2015-ös menekülthullám révén kezdődött „zűrzavaros időszak” után most rendezni kellene a sorokat, a többi között „meg kell válaszolni azt a kérdést, hogy mi legyen a reakció, ha ismét emelkednek a számok”.

Azonban Európa „még ma sincs felkészülve egy menekültválságra, az államok nem egy irányba húznak”, és nem segítették az ügy rendezését „egyes államok kampányai, amelyek mindenekelőtt fenyegetésként mutatták be a menekülteket”.

Arra a kérdésre, hogy legfőképpen Magyarországra gondol-e, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) 2016 óta vezető olasz diplomata elmondta, hogy minden országban vannak, akik azt állítják, hogy „a menekültek elveszik a munkánkat”, rontják a közbiztonságot és „fenyegetik az értékeinket”. Ezek a „kampányok” Európa egyes részein ellehetetlenítették a felelősség és a terhek megosztásával kapcsolatos törvényhozási munkát és megállapodásokat – fejtette ki Filippo Grandi.

Mint mondta, a „démonizálás és megbélyegzés” nemcsak a menekülteket sújtja, hanem másokat is, „migránsokat, külföldieket, embereket a nemzetiségük, véleményük vagy szexuális hovatartozásuk miatt”. Azonban a középpontban a „menekültek és migránsok” állnak, és a cél gyakran csak a szavazatszerzés.

Ez a gyakorlat „szégyenletes”, évtizedekig károkat okozó „mély megosztottsághoz” vezet és a „legrettenetesebb erőket szabadíthatja fel társadalmunkban” – mondta az ENSZ menekültügyi főbiztosa, hozzátéve, hogy ez mutatkozik meg az új-zélandi Christchurchben mecsetek ellen végrehajtott terrortámadásokban.

Filippo Grandi aláhúzta, hogy Európában nem szabad a külső határon fekvő országokra helyezni a menekültek ügyével kapcsolatos felelősséget. Ezt a felelősséget meg kell osztani, és közösen kell „menedzselni” a menekülthullámokat.

Ez a „menedzsment” a menedékjogi kérelmek gyors elbírálását, a védelemre szorulók gyors beillesztését és az elutasított menedékkérők gyors hazaszállítását jelenti, lehetőleg a hazai visszailleszkedés támogatásával – fejtette ki.

Hozzátette: „a határok ellenőrzésében önmagában semmi rossz nincsen, ha a védelmet kereső emberek meg is kaphatják a védelmet”. Mint mondta, „nem a határmenedzsment a gond, a határokat még inkább és még jobban kellene menedzselni, főleg az EU külső határát”.

Arról is szólt, hogy „természetesen baj”, hogy a menedékkérők között vannak olyan emberek, akik elsősorban egy jobb élet lehetőségének reményében érkeznek Európába. Ezért „Európának végre jobban kell szabályoznia a munkaerőpiacra irányuló migrációt”. Vízumok vagy kvóták révén több lehetőséget kell biztosítani a legális migrációra, hogy kevésbé legyen vonzó a menekültügyi rendszer menedékjogra nem szoruló emberek számára.