Ferenc pápa azt mondta, sokszor maga sem ismert rá a nyilatkozataira
Erdő Péter nem véletlenül a pápaságra legesélyesebbek egyike
A magyarországi pápalátogatásokról, a szinodális út problémáiról, a tongai és ulánbátori bíborosokról és Ferenc pápa furcsa nyilatkozatairól is szó esett egy hétfő esti kerekasztal-beszélgetésen. De miért valósak Erdő Péter esélyei, hogy ő legyen a következő egyházfő?
Magyar különkiadás – e szavakkal jellemezte Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő azt a tényt, hogy Ferenc pápa kétszer is ellátogatott hazánkba, ráadásul 2019-ben Csíksomlyón is bemutatott szentmisét. – Ilyet nem nagyon tett más országokkal – jelentette ki a szentszéki nagykövet korábbi első beosztottja a Scruton V. P. hétfő esti, A fehér füst mögött című beszélgetésén. Mivel Ferenc pápa a megválasztása után arról beszélt, hogy elsősorban a perifériák közösségeihez fog ellátogatni – mint ahogy az több úticéljára igaz is volt –, ezért Érszegi Márk Aurél annak idején elkönyvelte magában, hogy az új egyházfő nem jön Magyarországra. Az, hogy mégis eljött „Európa szívébe”, annak volt köszönhető, hogy Ferenc pápa úgy vélekedett Magyarországra gondolván, hogy vannak olyan kisebb nemzetek, amelyek olyan értékeket képviselnek, amelyekre mások nem figyelnek oda.
A német szinodális tévút
A Ferenc pápa örökségéről szóló beszélgetésen szóba került, hogy a húsvéthétfőn elhunyt Jorge Mario Bergoglio kezdettől nagy lendülettel állt neki a Kúria megújításának. Ez Érszegi Márk Aurél szerint egyfajta elvárás is volt az őt megválasztó bíborosok részéről. Ezzel kapcsolatban hozzátette:
azt lehet mondani, hogy többen elárulták a korábbi pápát.
Egyházfőként egyébként két olyan nagy formátumú ügyet vitt tovább, amelyeket XVI. Benedek indított el: a pénzügyi rendszer átalakítását és az egyházon belüli, a kiskorúakkal és a gyengébbekkel szembeni szexuális visszaélések elleni határozottabb fellépést. Érszegi Márk Aurél úgy fogalmazott, a lendületes kezdésből és a sokféle átalakításból
sokan arra következtettek, hogy az egész egyházat meg fogja reformálni, így például a nők pappá szentelését vagy a cölibátus eltörlését is bevezeti – ám erről szó sem volt.
Szóba került a szinodális folyamat is, amelyről Fenyves Krisztián katolikus teológus, az MCC kutatója azt mondta, a célja leginkább az volt, hogy a hívek merjenek kérdéseket megfogalmazni. Ugyanakkor kritikaként feltette a költői kérdést: rengeteg kérdés elhangzott, de vajon mindent meg is válaszoltak? Fenyves Krisztián egyúttal emlékeztetett rá, hogy a német szinodális út is témát szolgáltatott Ferenc pápasága idején, amellyel kapcsolatban maga a szentatya fejezte ki több ízben is aggodalmát.
Nem Ferenc pápa utódját keresik
Horváth Zoltán plébános, Ferenc pápa magyarországi látogatásainak ceremonáriusa Ferenc pápa vitatott megnyilvánulásaival kapcsolatban felidézett egy érdekes esetet. Apostoli látogatása idején egy találkozón az egyik magyar püspök a szentatya egyik nyilatkozatában tett kijelentésére hivatkozva kérdezett volna tőle valamit, de Ferenc pápa a szavába vágva azt mondta, „általában magam sem ismerek rá a nyilatkozataimra”.
A mostani sede vacante állapotról Érszegi Márk Aurél kifejtette, ezekben a napokban a bíborosok megpróbálják megismerni egymást. Némileg ironikusan megjegyezte, hogy
mintha a szinodalitásba az egyszerű híveket Ferenc pápa jobban bevonta volna, mint magukat a bíborosokat.
A Vatikán-szakértő jelezte, miközben a szentatya olyan perifériákról is kreált bíborosokat, mint Tonga vagy Ulánbátor, addig a legnagyobb olasz egyházmegyéből, Milánóból jelenleg nincs kardinálisa az egyháznak. A május 7-én kezdődő konklávé előtti általános gyűléseken a bíborosok megvitatják az egyház jelenlegi állapotát, beszélnek arról, hogy milyen kihívások állnak a világegyház előtt.
Horváth Zoltán kifejtette, hogy
a jelenlegi 135 pápaválasztó (azaz 80 évnél fiatalabb) bíboros közül 108-at már Ferenc pápa kreált, előtte XVI. Benedek 22-t, Szent II. János Pál pápa pedig ötöt jelölt ki.
Fenyves Krisztián pedig arról beszélt, hogy Ferenc pápa is „kreatív hűséggel” viszonyult a péteri örökséghez. Erdő Péter bíboros szavaira utalva azt mondta, Jorge Mario Bergoglio személyiségében is sokat változott pápasága évei alatt. Szerinte a bíborosok feladata, hogy olyan pápát válasszanak maguk közül, aki ezt a péteri örökséget tovább tudja vinni.
Érszegi Márk Aurél hangsúlyozta, hogy az új pápa mindig Péter utódja lesz, és nem az előző pápáé, azaz most sem „Ferenc pápa utódját” választják meg a bíborosok.
Erdő Péter esélye?
Arról, hogy a nemzetközi sajtó az öt-hat legesélyesebb bíboros között beszél Erdő Péter esztergom-budapesti érsekről, a szakértő azt mondta, ez a magyar prímás tudományos, szakmai tevékenységének köszönhető elsősorban.
Ráadásul Erdő Péter egy, a személyes találkozásokra kiéhezett járvány utáni időszakban volt egy nagy nemzetközi esemény, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus házigazdája. A Vatikán-szakértő saját benyomásaira alapozva is azt mondta, sokszor lehetett látni őt egyeztetni más bíborosok, püspökök társaságában, és ilyenkor a többiek mindig nagyon elismerően figyeltek Erdő Péterre. Horváth Zoltán atya arra is felhívta a figyelmet, hogy Erdő Péter Rómában tanított egy ideig, és komoly nemzetközi ismertsége van.
