Szigorúbb határértékek zajterhelésre

Szigorította az unió a megengedhető zajterhelés határértékeit. A korábbi 90 decibel helyett már 85 decibeltől kötelező a védőeszközök használata. A zaj a régi uniós tagországokban a harmadik legáltalánosabb betegségforrás. Magyarországon a lakosság 10 százaléka él kisebb-nagyobb halláskárosodással.

– Az Európai Unió munkahelyi zajártalom csökkentésére vonatkozó, február 15-től hatályos rendelete a munkahelyeken 85 decibelben maximalizálta azt a zajszintet, amely már ártalmasnak minősül az egészségre. Ez körülbelül az a hanghatás, mint amikor elrobog mellettünk egy teherautó – mondja lapunknak Martin János, a Fodor József Közegészségügyi Központ főosztályvezetője, aki egyébként részt vett az uniós irányelv átültetésében. – Az új rendelkezés 80 decibeles határértéket szab meg alsó beavatkozási szintként, vagyis ami már kötelezettségekkel jár a munkáltató számára. Ezen zajszint fölött például – kérésre – védőeszközt kell biztosítani a munkavállalók számára, és lehetővé tenni az időnkénti hallásvizsgálatot. Ha azonban a munkahelyi zajszint 85 decibel fölé kúszik, akkor kötelező a zajvédelmi eszközök használatát, valamint a célzott munkaalkalmassági vizsgálatot biztosítani, és a munkáltatónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy csökkentse a kritikus zajszintet. Bizonyos tevékenységek zajszintjét azonban lehetetlen mérsékelni, ilyen például a kalapálás, ám ebben az esetben sem juthat 87 decibelnél nagyobb hanghatás a fülbe.

Az Unió által megszabott határérték érzékeltetésére jó példa, hogy a normál beszéd 50 és 60 decibel között van, a kiabálás viszont már 85-90 decibeles. Egy sugárhajtású gép zaja elérheti a 150-et is. A napi – 24 órás – 80-90 decibeles hanghatás már tartós halláskárosodást okozhat. Hazánkban a foglalkoztatott lakosság körülbelül tíz százaléka szenved munkahelyi zajhatások következtében halláskárosodásban. Talán nem is gondolnánk, de a magas zajszint közvetett módon is kárt okoz, hiszen alvási zavarokhoz, a tanulási és az iskolai teljesítőképesség csökkenéséhez, a stresszel kapcsolatos hormonszint növekedéséhez is hozzájárul, így felelős lehet a vérnyomásváltozásért, valamint a különféle szívproblémák kialakulásáért.

Az Európai Unió tagállamaiban az ezredfordulón végzett kutatások adatai szerint a munkaerő körülbelül egyharmada-egynegyede, a régi tagállamokban 29, az új tagállamokban pedig 35 százaléka a munkaidő harmada alatt nagyon magas szintű zajártalomnak van kitéve, s a felmérés azt is kimutatta, hogy a zajterhelés folyamatosan nő. Folyamatosan magas szintű zajártalomnak a régi tagországok dolgozóinak 10, az újakban a munkavállalók 15 százaléka van kitéve. A gépgyártás, a bútor- és textilipar, az erdészet, a fém- és fafeldolgozó-ipar, a bányászat és a kőfejtés tipikusan azok az ágazatok, ahol a munkavállalók erős zajártalom mellett dolgoznak. A hölgyek, azt hihetnénk, mentesülnek ettől a problémától. A vizsgálat szerint azonban az oktatás, az egészségügy, az éttermek, az irodák és a telefonos tájékoztatószolgálatok alkalmazottaiként ők is kénytelenek közepes szintű – a vegetatív idegrendszerre ható – zajártalmat elviselni.

Európában egyébként 22,5 millió polgár szenved halláskárosodásban, kétmillió pedig teljesen süket. A csökkent hallóképesség anyagi vonzatát az unióban évente 78 milliárd euróra becsülik, ha 3500 eurót számítunk átlagosan egy főre eső éves költségként, ami tartalmazza a beszédterápiát, a speciális oktatást, a hallókészülékeket, az orvosok, specialisták díját és egyéb költségeket. A halláskárosodás a harmadik legáltalánosabb betegség az izületi gyulladás és a magas vérnyomás után, és az egyik leginkább elismert foglalkozási megbetegedés az EU tagállamokban.

Az unió régi tagállamaiban végzett Eurostat-felmérés azt mutatja, hogy a zaj okozta halláskárosodást a tagállamok többnyire elismerik foglalkoztatási megbetegedésként. A statisztika szerint előfordulási aránya 4,7 százalékos volt. Az esetek nagyjából 97 százalékában a halláskárosodott betegek a férfiak közül kerültek ki. Az új rendszer annyi változást hoz, hogy a jövőben a munkáltatót – amennyiben minden feltételt biztosított a halláskárosodás megelőzésére – nem terheli felelősség a betegség kialakulásakor.

(ana)