Az olaszul és további hét nyelven közölt pápai dokumentum előszava emlékeztetett, hogy a Szabadok elindulni, szabadok maradni jelszó az olasz püspöki kar (Cei) egy korábbi kezdeményezésének volt a címe, mellyel a Cei a kortárs migráció kihívásaira igyekezett gyakorlati megoldásokkal szolgálni.

Hirdetés

„A helyi egyházak folyamatos meghallgatása tudatosította bennem, hogy ennek a szabadságnak a biztosítása elterjedt és megosztott pasztorációs feladatot képvisel” – írta a pápa a migránsoknak és menekülteknek szentelt százkilencedik világnap alkalmából kiadott üzenetében.

Ferenc pápa kifejtette, a kivándorlásnak mindig szabad döntésből kellene fakadnia, de nagyon sok esetben, ahogyan korunkban is történik, nem így van, mivel háborúk, természeti katasztrófák vagy egyszerűen az a tény, hogy az embereknek nincsen lehetősége méltó életkörülményekre saját hazájukban, milliókat késztet indulásra.

A katolikus egyházfő szerint a mai migrációt a „kényszer” okozza, vagyis szegénység, félelem vagy elkeseredés miatti menekülésről van szó. Ezeknek a kiváltó okoknak a felszámolása véget vethet a „kényszerített migrációnak” – vélte Ferenc pápa, aki a fegyverkezés, a gazdasági gyarmatosítás, mások forrásainak kizsákmányolása, a teremtett világ pusztítása leállítását sürgette. „Ott, ahol a körülmények lehetővé teszik a választást a migráció vagy a maradás között, mindenképpen garantálni kell, hogy ez a döntés tudatos és mérlegelt legyen, elkerülve, hogy oly sok férfi, nő és gyermek váljon veszélyes illúziók vagy gátlástalan embercsempészek áldozatává” – írta Ferenc pápa.

Korábban írtuk

Hozzátette: az országok és a nemzetközi közösség közös erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy „mindenki számára biztosított legyen a jog, hogy ne kelljen emigrálnia, vagyis, hogy joga legyen békében és méltóságteljesen élni saját földjén”. Kifejtette, alapvető jogról van szó, amely jelentősége ellenére még nem szerepel a nemzetközi törvénykezésben.

A pápai dokumentum emlékeztetett, hogy a migránsban nem csak nehézségben levő testvért kell látnunk, hanem „magát Krisztust, aki az ajtónkon kopogtat”.