Harmadik erő

Legfontosabb célunk a jogállamiság helyreállítása. Ha nincs jogsértés, ma sem európai migrációs válságról, sem euróválságról, sem a közbiztonság fenyegető romlásáról nem kellene beszélnünk – mondta a Demokratának Jörg Meuthen professzor, az Alternatíva Németországnak (AfD) elnöke.

– Az AfD komoly meglepetést okozott Európának a német szövetségi választásokon elért eredményével. Gondolta volna, hogy ez lesz a harmadik legerősebb párt Németországban?

– Ez volt az Alternatíva Németországnak kifejezett célja: a harmadik legerősebb frakcióval beköltözni a Bundestagba. Tekintettel a Merkel-kormány legutóbbi törvényhozási időszakban hozott súlyosan elhibázott döntéseire, nem vitás, hogy ez az eredmény borítékolható volt.

– Mi volt ez?

– A berlini nagykoalíció tagjai közvetlenül a választási összeomlás előtt igyekeztek az AfD eredményét durcás tiltakozássá degradálni. Egyre inkább megmutatkozott a politikai elit tiszteletlen és a szavazóitól elforduló magatartása. Ennek az lett a következménye, hogy tömegesen vonták meg a választók a bizalmat a történelmi pártoktól, és egy hiánypótló döntést hoztak: valódi ellenzéket juttattak a parlamentbe, ami már régóta hiányzott a Bundestagból.

– Kelet-Németországban és különösen Szászországban az AfD még az országosnál is jobb eredményt ért el: a második legerősebb párt lett. Talán a volt NDK területén elégedetlenebbek a választók, mint a nyugatnémet tartományokban?

– Ez egy gyalázatos előítélet. Sokat hallani, hogy az AfD-re csak az állítólag leszakadt és elégedetlen keletnémetek szavaztak. Csakhogy ez nem igaz: az ország nyugati felén épp a két leggazdagabb nyugatnémet tartományban, Bajorországban és Baden-Württembergben, a néppárt korábbi fellegvárában döntöttek a polgári oldal széles rétegei az AfD mellett.

– Mégis a volt NDK területén szerepeltek a legjobban.

– A keletnémet tartományokban aratott sikerünket minden bizonnyal előmozdította, hogy az AfD már 2014-ben, közvetlenül a megalakulása után bejutott a tartományi törvényhozásba Brandenburgban, Szászországban és Türingiában, és tartományi szinten is meggyőzőnek bizonyult.

– Hogy alakulhatnak most a parlamenti erőviszonyok a Bundestagban?

– Ami régóta hiányzott Németországban, az az ellenzék. A parlamentáris demokráciának szüksége van ellenzékre, ám a folyamatos nagykoalíciós kormányok egyre inkább zárójelbe tették az ellenzék befolyását, és gyengítették annak kontroll szerepét. Az Alternatíva Németországnak sikerével most egy valódi ellenzéki párt költözött be a német szövetségi parlamentbe. Ezzel kiegyenlítődhet a régóta fennálló, fenyegető demokráciadeficit.

– Alexander Gauland, az önök közelmúltban megválasztott frakcióvezetője a választások éjszakáján azt mondta, vadászni fognak Angela Merkelre, más szóval űzni fogják. Mit jelent ez konkrétan?

– Azért használta Gauland úr ezt a metaforát, hogy ezzel is nyilvánvalóvá tegye, az AfD kész arra, hogy elszámoltassa Angela Merkelt az önfejű és egyedül meghozott döntéseiért. Választóink arra adtak felhatalmazást, hogy ellenzéki pártként folyamatosan és alaposan a kormány körmére nézzünk.

– Van esély arra, hogy az európai bevándorláspolitika gyökeresen megváltozzon?

– Az önök miniszterelnöke megmutatta, hogy van más út. Az AfD különösen hálás Magyarországnak és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a következetes kiállásáért és a külső határok jelentős részének a védelméért. Csak a schengeni külső határok hatékony védelmével lehetünk úrrá a migrációs válságon.

– Mik az AfD legfontosabb célkitűzései?

– Mindenekelőtt a jogállamiság helyreállítása. Az AfD 2013-as megalakulásának és a parlamenten kívül kifejtett ellenállásának a kormány és az EU kirívó jogsértései adtak impulzust. A mi harcunk a jog megkerülése, illetve semmibevétele ellen irányul. Ha nincs jogsértés, ma sem európai migrációs válságról, sem euróválságról, sem a közbiztonság fenyegető romlásáról nem kellene beszélnünk.

– Hogyan értékeli az AfD társelnökének, Frauke Petrynek a távozását?

– Petry asszony kilépése várható volt. A választást megelőző magatartása, illetve a már egy ideje érezhető masszív elidegenedése a párt céljaitól ezt a lépést készítette elő. Távozása azonban nem befolyásolja a párt szövetségi és tartományi parlamenti munkájának sikerét.

– Evezzünk távolabbi vizekre. Hogyan képzelik el Németország és Európa jövőjét?

– Csak a nemzetek Európájának van jövője. Az erőltetett központosítás, az „ever closer union”, amelyet Juncker és Macron fáradhatatlanul követel, elkerülhetetlenül az EU szétrobbanásához vezet.

– Hogy lehet ezt elkerülni?

– Két alapvető akadályt kell elhárítani. Az egyik a központosítás.

– Mit lehet tenni ellene?

– A szubszidiaritás elvét tudatosan erősíteni kell. Minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ott, ahol a helyes döntéshez a lehető legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek.

– Mi a másik?

– A már bizonyítottan tévútra vezető valutaunióból való fokozatos és tervezett kilépés. Csak így lehet az EU-t a lakosság körében újra elfogadtatni, és az egyes tagállamok eltérő gazdasági lehetőségein és szükségletein úrrá lenni.

– Van esély rá, hogy Angela Merkel változtat ezeken?

– A választási kampány során nyilvánvalóvá vált, hogy a merkeli új bevándorláspolitika számos elemét az AfD programjából kölcsönözte. Az AfD hatása már a parlamenten kívül is érződött. Csak emberi nagyság és politikai stílus kérdése lenne, hogy beismerje, katasztrofális hibát követett el.

– Elemzők szerint Németország elhúzódó koalíciós tárgyalások előtt áll. Mit gondol, létrejön a négypárti koalíció?

– Minden bizonnyal. Az úgynevezett Jamaica-koalícióban régi ismerősök találkoznak, akik messzemenőkig egyetértenek tartalmi kérdésekben. A koalíciós tárgyalások vezetőjének tüntető kardcsörtetése nem a komoly politikai különbségek jele, sokkal inkább a CDU jelenlegi állapotának tudható be. Valamennyi szereplő közös akarata a hatalom megszerzése: ez a cél minden bizonnyal tető alá hozza ezt a tarkabarka politikai kísérletet.

– Mi lesz az AfD első intézkedése a Bundestagban?

– Az AfD szövetségi parlamenti frakciója az alapító ülést követően bejelentette, első parlamenti kezdeményezése egy vizsgálóbizottság felállítása Angela Merkel bevándorláspolitikája miatt.

– Már érezhető az igyekezet, ahogy megpróbálják az AfD-t a Bundes­tagban elnyomni, a kezdeményezéseit egyhangúlag leszavazni. Bírni fogják a nyomást?

– Körülbelül hatmillió választó akarata tett minket a harmadik erővé. Ez a bizalom kötelez. A választóink arra adtak megbízást, hogy a berlini Bundestagban is őket képviseljük, és a véleményüknek maximálisan hangot adjunk. A Jamaica-koalíció ellenzékeként bőséges alkalmunk nyílhat arra, hogy emlékeztessük az alapító történelmi pártokat megszegett választási ígéreteikre.

Hernádi Zsuzsa