Tiltakozik a Német Élelmiszer-ipari Szakszervezet. Kimutatásai szerint a vágóhidak 107 ezer alkalmazottjából a tulajdonosok 26 ezret elbocsátottak az elmúlt egy évben, hogy helyüket olcsó kelet-európai munkavállalókkal töltsék fel. Bár a törvények szerint erre csak különleges engedélyek birtokában kerülhetne sor, hiszen Németország hét évig lezárta munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott országok előtt, a munkaközvetítő cégek azonban megtalálták a kiskaput. Vállalkozásokra ugyanis nem vonatkozik a tiltás, szolgáltatási szerződés keretében azok bátran vállalhatnak határokon átnyúló tevékenységet is. Így sorra alakulnak azok a (gyakran német tulajdonú) cégek, amelyek hivatalosan foglalkoztatják, valójában azonban kiközvetítik az olcsó kelet-európai munkaerőt.

Az elbocsátott német munkásokon kívül az ügylettel mindenki jól jár. A közvetítő cég jutalékot kap, a munkaadó a németországi 3000 euróval szemben csak 1500 eurót (370 ezer forint) fizet új vendégmunkásainak, ami viszont még mindig háromszorosa a Magyarországon elérhető béreknek.

A német munkaadók szinte lelkendeznek: a kelet-európai munkavállalók alkalmazásával ugyanis negyedével csökkennek a húsfeldolgozás költségei, s így a termékek lényegesen olcsóbbá váltak, mint a szomszédos húsnagyhatalom, Dánia üzemeiben. A lehetőség a magyar munkavállalókat is megmozgatta, noha a kelet-európai hentesek számára fokozottan igaz, hogy odakint sem kolbászból van a kerítés.

A Stuttgarter Zeitung rabszolgalétnek nevezi a kinti körülményeket: a 12-17 órás munkaidőt, a munkavédelem hiányosságait, a borzasztó szálláskörülményeket. Az eddig feltárt legdurvább esetben a munkavédelmi ellenőrök ötven vendégmunkást találtak elszállásolva egyetlen családi házban. Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezete elnökének tájékoztatása szerint eddig mintegy kétezer magyar hentes döntött a külföldi munkavállalás mellett.

A legtöbben valóban Németországba mentek, de szívesen alkalmaznak magyarokat Ausztriában, s újabban Nagy-Britannia és Írország is egyre népszerűbb. Különösen, hogy ezekben az országok legális munkavállalási lehetőséget biztosítanak az újonnan belépett országok polgárainak. Nagy-Britanniában például most is 93 betöltetlen húsipari állásra várnak jelentkezőt az unió munkaerő-közvetítő rendszerén keresztül.

A vándorlás súlyos veszteség a magyar húsiparnak, hiszen a 11 ezer főnyi dolgozó mintegy ötödét elveszítettük, az elnök ismeretei szerint egyelőre mégsem okoz fennakadásokat. A távozó henteseket ugyanis betanított munkásokkal pótolja a húsipar, így egyelőre csak mintegy 500 dolgozó hiányzik a hazai cégektől. Térségi szinten ugyanakkor már lehetnek problémák.

Az Ausztriával szomszédos Zalában például több mint 200 hentest vennének fel a vállalatok, és Somogyban is legalább 110-et. Országosan is igaz ugyanakkor, hogy egyre nehezebb betölteni a speciális tudást igénylő húsipari állásokat.

A német kormány aggódva nézi a hentesek beszivárgását. Félelmeik szerint a szolgáltatási szerződés kiskapujával élve rövidesen a kórházi és otthoni ápolásban és megjelenhetnek az olcsó kelet-európai munkavállalók.