Hozzátette: a nemzetközi közösség, az Európai Unió és a NATO az orosz támadás után egységesen és szolidárisan „válaszolt Putyin civilizációellenes lépésére”.

Hirdetés

Jandrokovic kiemelte: „az orosz agresszió folytatása új lendületet adott ennek a platformnak (…) a végső cél egyértelmű, hogy Oroszország hagyja el azt a területet, amely nem tartozik hozzá”.

Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök nyitóbeszédében elmondta: meg van győződve arról, hogy keddi találkozó „termékeny és eredményes lesz”, továbbá köszönetet mondott Horvátországnak, hogy közreműködött az összejövetel megszervezésében, amelyet az „Ukrajna elleni napi agresszív támadások” miatt nem lehetett Kijevben megtartani.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezését széles körben elfogadták, és földrajzilag is terjed – mondta Sztefancsuk, hozzátéve: „célunk egyértelmű, a Krím félsziget visszacsatolása Ukrajnához”.

Korábban írtuk

Andrej Plenkovic horvát kormányfő kijelentette: Ukrajna mellett kiállni „erkölcsileg, jogilag és civilizációs értelemben is helyes cselekedet”.

Örömének adott hangot, hogy a világ nem ismételte meg a 30 évvel ezelőtti hibákat, amikor „Horvátországgal szemben nem volt általános a szolidaritás”. A miniszterelnök a 1991-1995-ös délszláv háborúra utalt. „A mostani szolidaritás példa nélküli” – fogalmazott.

Hozzátette: „az összejövetel az erőteljes támogatás üzenete, amely a nemzetközi jogra és globális irányítás alapelveire épül, és amely mögött az egész demokratikus világ áll”.

Zelenszkij videokapcsolaton keresztül beszélt a parlamenti küldöttségekhez. Mint hangsúlyozta: az ukrán zászló ismét lobogni fog a Krím félszigeten, és az ideiglenesen megszállt területen véget vet az „etnikai és vallási üldözésnek”.

Az ukrán elnök megismételte korábbi kijelentését, hogy országának katonai és pénzügyi támogatásra van szüksége az orosz agresszor elleni harcban, Oroszországot pedig további szankciókkal kell sújtani.

A Krími Platform alapító csúcstalálkozóját 2021 augusztusában tartották Kijevben, válaszul a Krím annexiójára és más biztonsági kihívásokra. A csúcsot idén augusztusban virtuálisan szervezték meg, szintén államfők és kormányfők részvételével.

A zágrábi találkozó parlamentáris dimenziót adott a rendezvénynek, amelyen 42 küldöttség és 32 házelnök vesz részt, köztük Nancy Pelosi demokrata párti amerikai házelnök. Négy ország: Franciaország, Magyarország, Japán és Kanada videokapcsolaton keresztül szólal fel.