Horvátország választ
Valamivel több mint 3,8 millió horvát állampolgárt várnak vasárnap az urnákhoz, hogy a következő öt évre megválasszák az ország elnökét.
A felmérések szerint Kolinda Grabar-Kitarovic jelenlegi államfőnek, a jobbközép Horvát Demokrata Közösség (HDZ) jelöltjének és Zoran Milanovic volt kormányfőnek, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltjének van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére.
A választói névjegyzékbe csak azok kerülhetnek be, akiknek érvényes bejelentett lakcímük és személyi igazolványuk is van Horvátországban. Ami a diaszpórát és a szomszédos országokban élő – például a nagyszámú, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező boszniai horvátokat – illeti, közülük csak azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat a választói névjegyzékbe.
A választáson tizenegy jelölt indul, és amennyiben egyikük sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, ami nagyon valószínű, akkor január 5-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt, várhatóan Grabar-Kitarovic és Milanovic részvételével.
A horvát sajtó szerint Horvátország az egyik legbizonytalanabb kimenetelű – kétfordulós – elnökválasztás elé néz. A vasárnapi első forduló eredménye pedig nagyban befolyásolhatja, hogy a jelenlegi elnök megtarthatja-e pozícióját.
A felmérések Kolinda Grabar-Kitarovic 51 éves politikust és diplomatát mutatták ki a legesélyesebbnek, bár nem valószínű, hogy már az első fordulóban győzzön. Grabar-Kitarovic 2005-2008 között az Ivo Sanader vezette horvát kormány európai integrációs és külügyminisztere volt. 2008-tól 2011-ig Horvátország washingtoni nagykövete, 2011 júliusától a NATO-főtitkár tanácsadója. 2015-ben a második mandátumáért induló elnököt, Ivo Josipovic jogászprofesszort utasította maga mögé a második fordulóban.
Legfőbb ellenfele Zoran Milanovic 53 éves politikus, volt kormányfő. Az esélyek sorrendjében őt Miroslav Skoro 57 éves független jelölt, népszerű horvát énekes és üzletember követi.
Milanovic 2007-től 2016-ig volt a Szociáldemokrata Párt elnöke, 2011 decemberétől 2016 januárjáig pedig Horvátország miniszterelnöke. Az ő mandátuma alatt csatlakozott Horvátország az Európai Unióhoz 2013. július 1-jén.
Skoro korábban a HDZ parlamenti képviselője volt, valamint Pécsett horvát főkonzul. A HDZ ezért nagyon rossz néven vette, hogy a horvát énekes – akit több konzervatív és klerikális politikai és civil alakulat is támogatásáról biztosított – a párt hivatalos jelöltje ellen indult az elnökválasztáson. A többi jelölt támogatottsága jóval elmarad az említett három jelöltétől.
A szavazást megelőző kampányban főleg egymást támadták a jelöltek. Milanovic még egy évig kormányfő volt, miután Grabar-Kitarovicot megválasztották elnöknek, a kettőjük viszonya pedig már akkor sem volt felhőtlen. Skoro pedig Grabar-Kitarovichoz hasonlóan a jobboldali szavazók támogatására számít, ami miatt a kampányban jelentős vetélkedés alakult ki a két jelölt között, ami a HDZ-n belül is komoly feszültségeket okozott.
Horvátországban a parlament és a kormány a fő döntéshozó, illetve végrehajtó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába, és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír.
A független Horvátország először 1992-ben választott elnököt Franjo Tudjman személyében, aki akkor 56,73 százalékkal az első körben nyert másik hét indulóval szemben. Tudjman másodszor is mandátumot szerzett 1997-ben, szintén első körben, a voksok 61,41 százalékával választották elnökké.
2000-ben és 2005-ben Stjepan Mesic lett Horvátország elnöke, mindkét alkalommal szükség volt második fordulóra.
2010-ben Ivo Josipovicot választották meg az ország harmadik elnökének, aki a második fordulóban Milan Bandicot, Zágráb polgármesterét utasította maga mögé.
2015-ben lett az ország negyedik elnöke Kolinda Grabar-Kitarovic, aki Josipovicot győzte le a második fordulóban.