Húszezer ukrán menekült van Csehországban
Mintegy 20 ezer ukrán menekült érkezett eddig Csehországba – közölte Petr Fiala kormányfő szerdán a parlamenti alsóházban. Szerinte a menekültek száma a következő napokban növekedni fog.
„Célország vagyunk és leszünk” – szögezte le a miniszterelnök. Kifejtette: minden csehországi régióban speciális információs központokat hoznak létre, amelyek segíteni fogják a menekültek nyilvántartásba vételét és eligazítását. A kormány rövidesen a parlament elé terjeszti azt a törvénymódosítási javaslatot, amely megkönnyíti az ukránok betagozódását a cseh munkaerőpiacba.
Csehországban már ma is több mint 150 ezer ukrán állampolgár él és dolgozik. A prágai sajtó szerint várható, hogy számos hozzátartozójuk ezért a háború elől Csehországban keres majd menedéket.
A kormányfő emlékeztetett, hogy Csehország határozottan elítéli az ukrajnai orosz beavatkozást, és minden segítséget megad Kijevnek. Az eddigi cseh fegyveradományok értéke mintegy 600 millió korona. Prága ugyanakkor keresi a lehetőségeket, hogy hogyan tegyen eleget az újabb ukrán kéréseknek ezen a területen.
Csehország több mint három hónapra elegendő kőolajtartalékkal és egy hónapra elegendő földgáztartalékkal rendelkezik – mondta a képviselőknak Petr Fiala. „Pillanatnyilag energiahiánytól nem kell tartanunk, de felkészültünk a legrosszabb forgatókönyvre is” – jegyezte meg.
A miniszterelnök megerősítette, hogy Csehország az első szakaszban összesen 3,6 milliárd koronát fordít a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kiváltotta humanitárius problémák megoldására. Ebből 1,8 milliárdot a pénzügyminisztérium, 1,5 milliárdot a belügyminisztérium biztosít, míg 300 millió koronát a külügyi tárca ad erre a célra.
Az ANO mozgalom támogatja, hogy a pénzügyi tárca az állami költségvetésből 1,8 milliárd koronát fordítson a menekültek megsegítésére – jelentette be Alena Schillerová, a legnagyobb ellenzéki mozgalom frakcióvezetője a parlamenti ülésen.
Csehországban március végéig ideiglenes költségvetés van érvényben. A rendes költségvetést a következő napokban tervezi elfogadni a képviselőház.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és szankciókat hoztak Oroszország ellen.