Így sodorta magát a háborúba Brüsszel

Lassan két éve tart az orosz-ukrán háború, amely során Brüsszel kezdetben nem támogatta a fegyverszállításokat, ám fokozatosan mégis a háború oldalára állt – állapítják meg. Fokozatosan jutottak el onnan, hogy felszólították Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hagyja abba a háborút és vonuljon ki Ukrajnából, egészen odáig, hogy egyre több pénzt és fegyvert adjanak az ukránoknak. Közben az Egyesült Államok már nem akarja pénzelni a háborút, hiszen a kongresszusban a republikánusok kerültek többségbe. A Gyurcsány Ferenc vezette magyarországi baloldal az első pillanattól kezdve háborúpárti álláspontra helyezkedett – hangsúlyozzák.

Így jutott el Brüsszel a felszólítástól a végtelen pénzcsapig

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. február 21-én elrendelte, hogy az orosz csapatok vonuljanak be Ukrajnába és Oroszország hivatalosan is elismeri a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok függetlenségét. Ezzel elkezdődött az orosz-ukrán háború, ami most már lassan két éve tart.

Február 23-án az Európai Unió egy szankciós csomagot fogadott el a két nappal korábbi események után.

A csomagban célzott intézkedések voltak az orosz Állami Duma 351 tagjával és 27 másik személlyel szemben. Korlátozták például Oroszországnak az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférését is. Másnap pedig további szankciókról állapodtak meg.

Emellett február 24-én az Európai Tanács Ukrajnával foglalkozó rendkívüli ülését megelőzően az uniós vezetők együttes nyilatkozatot adtak ki.

A lehető leghatározottabban elítélték az Oroszország által Ukrajnával szemben végrehajtott példa nélküli katonai agressziót, és kijelentették, hogy Oroszország ezekkel a provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai lépésekkel súlyosan megsérti a nemzetközi jogot, valamint aláássa az európai és globális biztonságot és stabilitást.

A vezetők felszólították Oroszországot, hogy haladéktalanul szüntesse be a katonai műveleteket, feltétel nélkül vonjon vissza minden fegyveres erőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

Elítélték továbbá Fehéroroszország részvételét ebben az Ukrajna elleni agresszióban, és felszólították Fehéroroszországot, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit. Februárban történt az is, hogy a tagállamok védelmi miniszterei úgy döntöttek, fokozzák az ukrajnának adandó támogatást.

Márciusba léptünk, amikor az EU úgy döntött, hogy további 500 millió eurónyi támogatást hagy jóvá az ukrán fegyveres erők számára.

Azóta egy sor olyan döntés hoztak Brüsszelben, amelyek eredményeképp összességében már 84,7 milliárd euróra, átszámítva nagyjából 32 ezer milliárd forintra dagadt a támogatások összege – a most elfogadott 50 milliárd eurós támogatáson kívül.

Kezdetben a brüsszeli politikusok is azon az állásponton voltak, miszerint a fegyverek és katonai eszközök Ukrajnába szállítsa csak tovább fokozná a feszültséget, mellesleg az Európai Unió is belesodorná magát az orosz-ukrán háborúba.

A hónapok alatt azonban – vélhetően amerikai nyomásra – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és holdudvara fokozatosan elkezdték azt a retorikát csepegtetni, miszerint az még nem okozhat gondot, ha katonai eszközöket, például sisakokat küldenek Ukrajnába.

Ezután következtek az egyéb katonai felszerelések, majd a folyamat végén már lőfegyverek, lőszerek és rakéták küldését szorgalmazták. Ma már egyes vezetők nyíltan arról beszélnek, hogy közösen kell megnyerni a háborút Oroszország ellen.

Háborúpárti politikusok háborúpárti megszólalásai

Az uniós döntéshozók megnyilvánulásai is azt mutatják, hogy Brüsszel egyre inkább kiáll a háború mellett. Frans Timmermans, az Európai Bizottság 2023 őszéig hivatalban volt ügyvezető alelnöke a háború kitörését követően úgy nyilatkozott, hogy határozottan fel kell lépni Oroszországgal szemben, és olyan döntéseket kell hozni, amelyek fájdalmat okoznak az orosz félnek, még akkor is, ha azok az Európai Uniónak is ártanak.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is mindvégig következetesen kiállt a szankciók mellett, és már 2022 szeptemberében azt nyilatkozta, hogy a szankciókból nem engednek, katonai támogatásokat helyeznek kilátásba és hosszú távra terveznek, még akkor is, ha ez az Európai Unió gazdaságának is fájni fog.

Egy másik uniós vezető tisztségviselő, Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője még tovább ment, amikor azt mondta, hogy a szankciók önmagukban nem érnek semmit, ezért a gazdasági és katonai támogatáson kívül uniós katonai kiképző misszió telepítésén is dolgoznak.

Hasonló állásponton volt Guy Verhofstadt európai parlamenti képviselő is: „Fegyverek, kiképzés, szankciók, energia, Európának mindent meg kell tennie, hogy támogassa őket… megvívni a mi harcunkat és az övékét is!„

Verhofstadt álláspontját kritika nélkül képviselte a Gyurcsány Ferenc vezette magyar baloldal is. A magyar baloldal háborúpártiság megkérdőjelezhetetlen.

A további részletekről IDE KATTINTVA az Origón olvashatnak.