Joe Biden elnök jóváhagyása alapján elindulhat az észak-alaszkai Willow-projekt megvalósítása, aminek keretében akár 199 új fúrótornyot is létesíthetnek a kőolajmezőn három kitermelési helyen. A bányászati jog tulajdonosa, a ConocoPhillips texasi székhelyű olajipari vállalat a Willow-projekt jóváhagyásával egy időben lemondott két másik alaszkai helyszínről, amelyre jogokkal rendelkezik.

Hirdetés

A Biden-adminisztráció az engedély bejelentése előtt egy nappal, vasárnap azt közölte, hogy megtiltja a kőolaj kiaknázását Alaszka más részein, valamint az Északi-Jeges-tengeren.

A Willow-projekt engedélyezése az amerikai kormányon belül is feszültségeket okozott. Erre utal, hogy a kitermelésről szóló dokumentumot nem Deb Haaland belügyminiszter írta alá, hanem az alaszkai származású helyettese, Tommy Beaudreau, aki jó kapcsolatokkal rendelkezik alaszkai törvényhozókkal, a komoly bevétellel kecsegtető üzlet támogatóival. A miniszter hivatalba lépése előtt, még kongresszusi képviselőként ellenezte a Willow-projekt elindítását.

Környezet- és klímavédő szervezetek felháborodásukat és tiltakozásukat hangoztatták Joe Biden hozzájárulása miatt a kitermeléshez, amivel – véleményük szerint – az elnök a klímavédelmi célokat tette kockára, és megsértette választási ígéretét arra, hogy szövetségi földterületen nem ad engedélyt új kitermelési helyek megnyitásához.

A republikánusok ugyanakkor régóta sürgetik az amerikai kőolajkitermelés növelését az importfüggőség csökkentése érdekében.

A Willow keretében a fúrótornyok üzembe állítását követően a ConocoPhillips közlése szerint naponta 180 ezer hordó kőolajat tudnak majd felszínre hozni, a kivitelezés 2500 munkahelyet teremt, míg a kőolajmező működtetése hosszú távon 300 embernek ad munkát Észak-Alaszkában, miközben a projekt járulékokon és adókon keresztül dollármilliárdokban mérhető bevételt jelent a szövetségi, állami és helyi kormányzatnak.

Korábban írtuk