Bár hazánk uniós csatlakozásakor politikusaink többször hangoztatták: Magyarország a szabad munkaerôpiac híve, most mégis korlátozásokat tervez életbe léptetni a kormány Románia belépése esetén. Sôt, az illetékes miniszter még szigorításokat is elképzelhetônek tart.

– Magyarország legalább két évig korlátozni fogja a szabad munkavállalást Románia és Bulgária uniós csatlakozása után – jelentette be Kis Péter munkaügyi miniszter a tárca tervezetérôl szólva. A kormány tagjai az elmúlt hetekben többször pedzegették: amennyiben Magyarország megnyitná munkaerôpiacát a jövôre csatlakozó országok elôtt, minden bizonnyal megtöbbszörözôdne a hazánkban dolgozó román állampolgárok száma. Márpedig – a minisztérium álláspontja szerint – ez a jelenlegi munkanélküliség szint mellett megengedhetetlen. Hazánkban jelenleg közel 40 ezer román állampolgár dolgozik, és még egyszer enynyire becsülik a feketén munkát vállalók számát. A jellemzôen magyar nemzetiségû bevándorlók többnyire rosszul fizetett állásokban – építkezéseken, egészségügyben, feldolgozóiparban – olyan munkaköröket látnak el, amelyekre amúgy sem lenne hazai jelentkezô. A minisztérium azonban attól tart: ha a nyugat-európai országok megtagadják a piacnyitást, azok a romániai munkavállalók is Magyarország felé veszik az irányt, akik eredetileg más országot céloztak volna. Az elrettentô példa Szlovákia. Amióta hazánk megadta a szabad munkavállalás jogát a szlovák állampolgároknak ötezerrôl 50 ezerre nôt a szomszédos országból alkalmazott dolgozók száma. Márpedig a nyugati országok elzárkózására erôs esély van. Az elsôdleges célpontok, Németország és Ausztria a magyar, cseh, szlovák munkások fogadásától is elzárkóztak a következô öt évre. Ezúttal azonban a korábban liberálisnak számító Nagy-Britannia is lehúzza a rolót. Szakszervezetek és munkaadók fej-fej mellett követelik: a kormány ezúttal tagadja meg a nyitást, hiszen az elmúlt két évben is lényegesen többen – negyvenszer annyian – érkeztek, mint amivel számoltak a prognózisok. A rendkívül rosszul fizetett románok, és a még annál is kevesebbet keresô bolgárok csatlakozásával pedig soha nem látott roham indulhat meg a piacnyitást ígérô országok felé. Brit miniszterek egymást túllicitálva kongatják a vészharangot: a beáramló tömegek veszélyeztetik a szociális, az egészségügyi, a közoktatási rendszert, vagy épp a munkaerôpiac egyensúlyát. Mert míg a 2004-es bevándorlók a népszerûtlen szakmák munkaerôhiányát töltötték be, ma már sokkal nagyobb gondot okoz, hogy a kevésbé képzett városi fiatalok nem találnak munkát. Ha viszont Nagy-Britannia nem járul hozzá határai megnyitásához, minden bizonnyal a többi liberális ország – Írország, Svédország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Olaszország – is lezárja a sorompókat. A magyar kormány elutasítása mégis visszás: hisz ugyanazokat a korlátokat építi fel, amelyeket korábban indokolatlannak nevezett, amikor a magyar munkavállalókat sújtották. Pont emiatt a hazai szakszervezetek nem is támogatják a kormány döntését. Gaskó István, a Liga Szakszervezet elnöke úgy véli: a magyar munkavállalóknak az uniós piacnyitás az érdeke, ebben az esetben viszont hazánk nem mutathat ellenkezô példát. Dávid Ferenc, a VOSZ fôtitkára szerint a munkaadóknak kedvezô a Romániából érkezôk mérsékeltebb bérigénye – különösen a mostani járulékemelések után. A munkaerôpiac jelenlegi helyzetében mégsem szabad korlátlanul megnyitni a határokat. Bizonyos hiányszakmákban ugyanakkor szükség lenne a munkavállalás feltételeinek könnyítésére – ebben egyetértés van munkaadók és kormány között. Jelenleg ugyanis ha valaki Romániából akar munkást fölvenni, hatvan napig várnia kell az állás betöltésével, hogy jelentkezik-e hazai vagy más uniós munkavállaló. Kis Péter elmondása szerint bizonyos szakmákban a jövôben kvótákat állapítana meg a kormány, amelyekben a szokványosnál lényegesen egyszerûbb lenne a munkavállalás menete. A miniszter ugyanakkor rendkívül fontosnak nevezte az illegális foglalkoztatatás elleni határozottabb fellépést, és a jövôben a külföldiek magyarországi munkavégzésének fokozottabb nyomon követését ígéri. Romániában most ugyanazt mondják, amit magyar illetékesek is hangoztattak a nyugati államok két évvel korábbi elzárkózásakor: ha nyitva lennének a határok, sem mennének sokan. A magyar munkások esetében a nyelvtudás hiánya volt az indok. Románia esetében pedig az, hogy aki külföldre vágyott, már rég ott van valamelyik nyugati országban. Hivatalos statisztikák szerint 2,2 millió román dolgozik külföldön, más források viszont 4 millióról tudnak – utóbbi már erôsen közelíti a Romániában nyilván tartott foglalkoztatottak számát. A tömeg nagyságára abból is lehet következtetni, hogy csak tavaly 12,5 milliárd eurót hoztak haza – váltottak be a bankokban – a külföldön dolgozó románok. Vagyis a szabad munkavállalás megadása csak legalizálná azt a helyzetet, amely már úgyis elôállt a nyugat-európai országokban. kandor