Kudarcra ítélt szankciós politika
Az Oroszország ukrajnai háborúja miatt elrendelt európai uniós gazdasági szankciók egyik legelszántabb híve és szorgalmazója Lengyelország. Szinte dogmaként tekint rájuk, elsősorban azért, mert erkölcsileg helyesnek tartja őket. Ám a szankcióknak csak akkor van értelmük, ha elérik a kívánt célokat, vagyis meggyengítik és háborújának beszüntetésére kényszerítik Oroszországot. Ez egyelőre nem látszik teljesülni, a szankciók kontraproduktívak, s bár Európa súlyosan szenved tőlük, Oroszországot nem sikerült térdre kényszeríteni. Az orosz társadalom ráadásul sokkal jobban tűri a kényelmetlenségeket, mint bármelyik nyugati ország lakossága, főként ha olyan ügyről van szó, amely a nemzeti büszkeséget érinti.Az első szankciócsomagokat az unióban egyfajta hurráoptimizmus, vágyvezérelt gondolkodás kísérte. A lengyelek különösen nagy reményeket fűztek hozzájuk. Abban bíztak, hogy Oroszország megfosztása a nyersanyagok értékesítéséből szerzett jövedelmektől gyors ukrán háborús győzelemhez vezet. A nyugati és a lengyel médiát elárasztották a moszkvai és a szentpétervári bankok és bankautomaták előtt kígyózó sorok képei, azt sugallva, hogy küszöbön áll a lázadás a háború és Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – írja a Magyar Nemzet.
Oroszország azonban nem rendült meg, sőt bizonyos sikereket ért el a háborúban, és nem úgy tűnik, hogy a szankciók hatással lennének katonai képességeire.
Az oroszok nem tüntetnek, sőt jelentős többségük – a nemzetközileg is hitelesnek tekintett Levada orosz elemző központ május végi felmérése szerint 77 százalékuk – támogatja a háborút. Oroszország új piacokat talált nyersanyagainak. Végeredményben a szankciók többet ártanak Európának, mint Putyinnak.
A háború kidomborította a függőségi viszonyt
Az orosz szénre augusztus 10-től rendeltek el embargót, de Lengyelország – amint Lukasz Warzecha a Do Rzeczy lengyel hetilapban írja – előresietett, már április 15-től bevezette azt. Ezzel maga teremtett szénválságot saját magának. A kormány a szénnel fűtő háztartásokat egyenként háromezer zloty (252 ezer forint) segéllyel kompenzálta, tovább fűtve az inflációt a piacra dobott 11,5 milliárd zlotyval.
Ellentmondásos helyzet alakult ki az orosz gázimport terén, amelyre egyelőre nem vonatkoznak a szankciók, noha több tagállam, köztük Lengyelország ezt is belevette volna a csomagba. Mégis riadalmat keltett, amikor leállt a szállítás az Északi Áramlat 1 gázvezetéken, és amikor újraindult, sehonnan sem hallatszottak harcias hangok – beleértve Lengyelországot –, hogy az oroszok nyugodtan zárják el a csapot, megleszünk orosz gáz nélkül. Nem kétséges, hogy Európa túlságosan függ az orosz gáztól, és a háború jó alkalom arra, hogy ezt a helyzetet megszüntessék, de megfontoltan, rendezett módon, fokozatosan kellene véghezvinni, a lehető legkisebb szenvedést okozva a gazdaságnak és az állampolgároknak.
Az unió eddig hét szankciós csomagot rendelt el, amelyeket három csoportra lehet osztani.
A teljes cikk elolvasható a Magyar Nemzet oldalán, IDE kattintva!