Lavrov, aki az orosz repülőgépekkel szemben meghirdetett európai légtérzár miatt nem utazhatott el a helyszínre, a videofelvételen azt hangoztatta, hogy az amerikai nukleáris fegyverek európai állomásoztatása megsérti az atomsorompó-megállapodást. Sürgette az atomfegyverek visszaszállítását az Egyesült Államokba, valamint a kapcsolódó európai infrastruktúra megsemmisítését.

Hirdetés

Azzal vádolta a Nyugatot és a NATO-t, hogy olyan közös hadgyakorlatokat szervez, amelyeken nem nukleáris hatalmak katonái az Oroszországra mérendő lehetséges atomcsapást próbálják el.

Közölte: Oroszország elkötelezettje annak, hogy megakadályozzák a tömegpusztító fegyverek elterjedését, és mindent elkövet annak érdekében, hogy ilyen fegyverek ne jelenjenek meg Ukrajnában. Azzal vádolta meg Kijevet, hogy atomfegyver beszerzésére törekszik.

Szergej Lavrov azt mondta, hogy Moszkva nem tud nem reagálni a szomszédos országokat és a nemzetközi biztonságot fenyegető „valós veszélyre”, és lépéseket tesz a megakadályozására. Rámutatott, hogy Ukrajna szovjet nukleáris technológiák birtokában van, és vannak hordozóeszközei is.

Korábban írtuk

Az orosz külügyminiszter beszédével párhuzamosan az orosz haderő folytatta a Vlagyimir Putyin orosz elnök által „különleges hadműveletként” aposztrofált háborút Ukrajnában, amelynek célja Moszkva szerint a szomszédos ország demilitarizálása és „nácitlanítása”. Lavrov videoüzenete alatt Genfben számos küldöttség elhagyta az üléstermet.

Lavrov szerint Oroszországnak nincsenek szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú rakétái. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva moratóriumot hirdetett meg az ilyen osztályú fegyverek telepítésére, és ugyanerre hívta fel az Egyesült Államokat is.

Síkra szállt a meglévő fegyverzetellenőrzési és leszerelési mechanizmusok megóvása mellett. Nehezményezte, hogy a NATO-országok nem kívánják tiszteletben tartani a biztonság oszthatatlanságának elvét, amivel szerinte Oroszországot kívánják feltartóztatni. Kitért az űrfegyverkezés veszélyeire, és elítélően szólt az ausztrál-brit-amerikai AUKUS védelmi együttműködésről.

Egyebek között kifejezte meggyőződését azzal kapcsolatban is, hogy az iráni atomalku ügyében megállapodás fog születni. Kifogásolta, hogy az Európai Unió kerüli a szemtől szembe folytatott, becsületes párbeszédet, ehelyett a szankciók „illegitim” eszközéhez folyamodik Oroszországgal szemben.

Lavrov az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésén, ugyancsak felvételről, hangot adott álláspontjának, miszerint a Nyugat Kijev „feltétel nélküli hűségéért” cserébe szemet huny az emberi jogok és szabadságok ukrajnai megsértése felett. Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a nyugati országokat, amelyek szerinte „ruszofób fellángolásból” szállítottak halált okozó fegyvert Ukrajnának.

Nehezményezte, hogy Ukrajnában az orosz nyelvet kiüldözik a mindennapi használatból. Lavrov szerint nem ritkák az olyan esetek, amikor az oroszul megszólalás jogáért embereknek nemcsak az állásukkal, hanem az életükkel kellett megfizetniük.

„Képzeljék csak el, hogy Írország betiltja az angol nyelvet, Belgium a franciát, Olaszország a németet. Ez meghaladja a képzeletet. Az orosz nyelv ellen Ukrajnában végrehajtott frontális támadást a felvilágosult Nyugat nem utasítja el, sőt egyesek még bátorítják is” – mondta.

Narratívája szerint a „kijevi rezsim” az elmúlt években az „agresszív orosztalanítás és a kényszerasszimiláció” irányvonalát folytatta. Emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „egyedeknek” nevezte az ukrajnai oroszokat, és azt tanácsolta nekik, hogy hagyják el Ukrajnát. Nehezményezte, hogy az őshonos lakosokról szóló ukrán törvény nem tett említést az országban évszázadok óta élő oroszokról.

Ostorozta az ukrán vezetést, amiért az szerinte eltávolítja az államapparátusból a másként gondolkodókat, a hatóságok keményen elnyomják az ellenzéket, tévécsatornákat és egyéb tömegtájékoztatási eszközöket zárnak be. Azt állította, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek célja továbbra is az, hogy Ukrajnát „ellen-Oroszországgá” alakítsák át.

Lavrov beszédében azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy tömegesen sértette meg az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jogot Jugoszláviában, Irakban, Líbiában és Afganisztánban.