Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber, archív
Hirdetés

Jacek Czaputowicz külügyminiszter szerint kiderült, hogy „lehetetlen Lengyelország és a közép-európai térség országainak mellőzésével személyi megoldásokat kikényszeríteni”. Abból, hogy von der Leyen nem a csúcsjelölti rendszerből került ki, Czaputowicz arra következtetett, hogy jelöltsége az Európai Unió föderalista koncepciójától való távolodást, a nemzeti kormányok szerepének megerősödését jelenti. „Ennek fontos következményei vannak az EU jövőjére, jövőbeli formájára nézve” – vélekedett.

A térségbeli országok szerepéről hasonlóan nyilatkozott még szerdán Brüsszelben Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Szerinte a visegrádi csoport (V4) „erőteljesen érzékeltette (EU-n belüli) pozícióját”, a négy visegrádi ország kormányfői pedig „függetlenül attól, hogy más-más pártcsaládhoz tartoznak, egy hangon beszélnek arról, amire az EU-nak szüksége van”.

A miniszterelnök elmondta: a csúcstalálkozón követelte, hogy közép-európai legyen az Európai Bizottság egyik alelnöke.

Von der Leyen személyét illetően Morawiecki elmondta: nagy esélyt lát arra, hogy Lengyelország és az EB-elnökjelölt közös nevezőre jusson többek között a NATO-hoz és Oroszországhoz való viszony kérdésében.

Ugyanezt a két elemet emelte ki Stanislaw Karczewski szenátusi elnök is.

Jacek Sasin kormányfőhelyettes, a minisztertanács állandó bizottságának elnöke von der Leyen jelölésében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vereségét látta.

„Azok veresége ez, akik Frans Timmermans jelölését szorgalmazták, és akik úgy látták, hogy az EU-n belül két Európa létezik: a fontosabb Nyugat-Európa, valamint a kevésbé fontos Közép-Európa” – jelentette ki Sasin.

A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) elnöke, Grzegorz Schetyna Twitter-bejegyzésében „európai néppártbeli kollégának” nevezte von der Leyent, aki – mint írta – „szereti Lengyelországot, és tiszteli a demokratikus értékeket”. Szerdai sajtóértekezletén Schetyna bírálta a kormánypártot, amiért lengyel politikus nem sikerült a legmagasabb uniós posztra juttatni. Rámutatott: a 2009-es EP-választást követő ciklusban a PO politikusa, Jerzy Buzek lett egy időre az Európai Parlament elnöke, a 2014-ben kezdődő ciklusban pedig Donald Tusk korábbi pártelnök került az Európai Tanács élére.