Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Hirdetés

Tekintettel a választók egészségére, rendkívüli választási eljárásokra van szükség, közülük a legegyszerűbb megoldás a levélszavazás – nyilatkozott Sylwester Marciniak a PAP hírügynökségnek.

Aláhúzta: a demokrácia megköveteli a választások lebonyolítását, mivel Lengyelországban nem történt meg a katasztrófahelyzet meghirdetése, ami a választások halasztásának előfeltétele.

„Mégis a legjobb az lenne, ha a lengyelek dönthetnének (..), személyesen, szavazóhelyiségben akarnak szavazni, vagy levélben” – tette hozzá.

Korábban írtuk

A jelenleg érvényes május 10-i választási időpontról Marciniak elmondta: a még el nem fogadott jogszabály miatt a szabad választást nem sikerül teljes egészében lebonyolítani.

„Ennek oka a politikai erők közötti egyetértés hiánya, miközben a különleges helyzetben különleges lépésekre van szükség” – fejtette ki.

Ezzel a bizottsági elnök arra utalt, hogy a járvány kitörése után a kormánypárt által előterjesztett, a levélszavazást elrendelő törvényt elfogadta ugyan április elején az alsóház, az ellenzéki többségű szenátus viszont nem tűzte azonnal napirendjére. Kihasználva a törvényes 30 napos időhatárt, a szenátusi elnök csak az utolsó lehetséges időpontban, május 6-án bocsátja szavazásra a jogszabályt.

A törvényt a szenátus feltehetőleg elutasítja, vagyis visszaküldi a szejmbe, amely abszolút többséggel újból elfogadhatja. Nem világos viszont, hogyan szavaz az egyik kormánykoalíciós kispárt, az Egyetértés, melynek egyes tagjai ellenzik a május 10-i választási időpontot, hivatkozva a szavazás szerintük problematikus lebonyolítására.

A szenátusi megvitatásra váró jogszabály lehetővé teszi a választás egy- vagy kéthetes elhalasztását is.

Az elnökválasztás fő esélyese a jelenlegi jobboldali államfő, Andrzej Duda. A fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció jelöltje, Malgorzata Kidawa-Blonska választási kampánya során fokozatosan veszített népszerűségéből, jelenleg negyedik-ötödik helyen szerepel a jelöltek rangsorában.

Kidawa-Blonska és pártszövetségének más vezető politikusai, valamint a posztkommunista pártok jelöltjeként 1989 után megválasztott volt lengyel elnökök, illetve kormányfők az utóbbi napokban a választás bojkottjára hívtak fel. A Szolidaritás mozgalomhoz tartozó volt politikai foglyok viszont nyilatkozatukban óva intettek a májusi választás meghiúsításától, a demokrácia ezzel járó válságától.