„Az ír választók megváltoztatták a véleményüket, így a szerződés újjáéledt, és elhárult az akadály a ratifikáció előtt” – mondta Lech Kaczynski, mielőtt ellátta volna kézjegyével a dokumentumot. Hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is szuverén államok közössége, amelynek nyitottnak kell maradnia új tagok felvételére. „Már 27 tagállamunk van. Mély meggyőződésem, hogy ez nem a végleges szám. Az EU, amely példa nélküli sikerű kísérlet az ember történetében, nem zárkózhat el azok elől – a balkáni országok és Grúzia – akik szeretnének csatlakozni” . Az ünnepélyes varsói ceremónián jelen volt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Fredrik Reinfeldt, az EU soros elnökségét betöltő Svédország kormányfője és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is.

A lengyel parlament 2008 áprilisában adta áldását a Lisszaboni Szerződésre, az euroszkeptikus lengyel elnök azóta halogatta a dokumentum aláírását. Azt ígérte, ha a megismételt írországi népszavazáson elfogadják a szerződést, aláírja a ratifikációs okmányt. Október 2-án az írek meggyőző, kétharmados, többsége az EU-szerződés elfogadása mellett szavazott. A szombati aláírással lezárult a lengyel ratifikációs folyamat.

Az EU intézményrendszerét megreformáló Lisszaboni Szerződés hatályba lépéséhez már csak Václav Klaus cseh államfő aláírása hiányzik. A cseh államfő viszont továbbra sem tágít attól a követelésétől, hogy a Lisszaboni Szerződés aláírásának fejében mentességet csikarjon ki hazájának az európai emberi jogi charta hatálya alól, közölte szombaton a politikus titkára. Klaus attól fél, hogy a második világháború után a Csehszlovákiából kitelepített németek tulajdonosi követeléssel lépnének föl, írja a bbc.co.uk. A cseh rádiónak nyilatkozó Ladislav Jakl kijelentette: alapvető fontosságú feltételről van szó, amelynek megvalósulása nélkül Václav Klaus nem tudja elképzelni a szerződés ratifikálását.

„Ha a brüsszeli elitek és az európai világhatalmak olyan buzgón fáradoznak a Lisszaboni Szerződés érdekében, hiszen csak annak segítségével tudnák keresztülvinni saját politikájukat az egész EU nevében, akkor tegyenek erőfeszítéseket ennek az ügynek az érdekében is, amely létfontosságú érdeke a Cseh Köztársaságnak” – mondta az elnöki szóvivő. Eddig azonban csak azzal próbálkoztak, hogy „eltérő mértékben durva nyomást” gyakoroljanak Klausra, tette hozzá.

Klaus kritikusai viszont arra figyelmeztetnek, hogy a cseh parlament már elfogadta a szerződést, és a kormány az, aki jogosult a nemzetközi szerződések megvitatására, nem pedig az államfő. Szakértők szerint a következő uniós csúcstalálkozón kizárólag a csehek követelése lesz a téma, nem pedig a szerződés által létrejött új posztok várományosainak a kijelölése. Közben a franciák is ellenvetésüket fejezték ki a cseh követeléssel szemben. A szerződés támogatói pedig attól félnek, hogy ha Klaus miatt eltolódik a szerződés érvénybelépése, akkor a brit konzervatívok álma valóra válhat, és újból szavazást kezdeményezhetnek róla, ha átvették a kormányzást, írja a bbc.co.uk.

Nagy-Britanniában várhatóan 2010 júniusában tartják a következő parlamenti választásokat. William Hague, a konzervatív árnyékkormány külügyminiszter-jelöltje a héten megtartott konferenciájukon ismét azt közölte, hogy ellenzik a szerződést, mondván, az Európai Unió ne helyezze egyik nemzet fölé se a saját elnökét, írja a BBC. A britek kétharmada egyébként pártolja a referendumot a szerződésről, derül ki a Sunday Telegraph egy szeptemberi felméréséből, míg a brit lakosok 40 százaléka azt is támogatná, ha kilépnének az Unióból.

A brit népszavazás kiírása az EU-szerződés szinte biztos bukását jelentené, mivel a felmérések szerint a brit választók kétharmada elutasítja a dokumentum törvénybe iktatását.

(Index)