Megállapodás született a tűzszünetről Hegyi-Karabahban
Tűzszüneti megállapodás jött létre a vitatott hovatartozású dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban szerdán, egy nappal az után, hogy Azerbajdzsán „terrorellenes műveletet” indított a térségben – erősítette meg az azeri védelmi minisztérium Az örmény szakadárok elfogadták, hogy leteszik a fegyvert és tárgyalásokat folytatnak a terület újbóli csatlakozásáról Azerbajdzsánhoz.„Megállapodás született Örményország fennmaradó egységeinek és katonáinak kivonásáról, és a hegyi-karabahi védelmi erők feloszlatásáról és teljes lefegyverzéséről” – áll a szakadárok elnöki hivatalának közleményében.
A közlemény szerint a terület reintegrálásáról szóló tárgyalásokat a tervek szerint csütörtökön tartják a Bakutól 295 kilométerre nyugatra fekvő Jevlahban.
A nemzethez intézett üzenetében Nikol Pasinján örmény kormányfő közölte: országa nem vett részt a tűzszüneti megállapodás megszövegezésében. A televízióban mondott beszédében hozzátette: hivatala tudomásul vette a karabahi hatóságok döntését, hogy elfogadják a tűzszüneti megállapodást. Ismételten hangsúlyozta, hogy 2021 augusztusa óta Örményország nem állomásoztat csapatokat a többségében örmények lakta, Azerbajdzsánba ékelődő szakadár területen.
„Nagyon fontos, hogy az enklávéban véget érjenek a harcok” – mondta.
Az azeri védelmi minisztérium megerősítette a hegyi-karabahi erők lefegyverzését, amelyre a közép-európai idő szerint 11 órakor életbe lépett tűzszünet keretében került sor. Megerősítette továbbá azt is, hogy a válság rendezése érdekében tárgyalásokba kezdenek.
Az előző hegyi-karabahi konfliktus 2020 őszén hat hétig tartott, az örmény erők visszaszorulásával és orosz békefenntartók felvonultatásával ért véget.
Örményország ombudsmanja szerint legkevesebb 32 embert halt meg a harcokban, közöttük két gyermek, és több mint kétszázan sebesültek meg. Ruben Vardanján, a hegyi-karabahi kormány volt vezetője a Reuters brit hírügynökségnek azt mondta, hogy a halottak száma megközelítőleg száz, a sebesülteké több száz.
A feszültségek az elmúlt hónapokban éleződtek ki, de Jereván és Baku a Szovjetunió felbomlása urán, a kilencvenes években, illetve 2020 őszén is véres háborút vívott a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozó terület hovatartozásáért.
Orosz védelmi tárca: a békefenntartók közvetítésével jött létre a tűzszünet
Az orosz békefenntartó kontingens parancsnokságának közvetítésével sikerült megállapodniuk a teljes tűzszünetről Azerbajdzsán és Hegyi-Karabah képviselőinek – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a megállapodást a békefenntartókkal koordinálva hajtják végre.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki Szentépéterváron fogadta Vang Ji kínai külügyminisztert, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Hivatalának tagját, kifejezte reményét, hogy sikerül békés mederbe terelni a hegyi-karabahi konfliktust. Közölte, hogy Moszkva kapcsolatban áll az azeri, az örmény és a hegyi-karabahi hatóságokkal.
Rámutatott, hogy az orosz békefenttartók mindent elkövetnek a polgári lakosság biztonságának megteremtése érdekében.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak elmondta, hogy a Kreml a térségbeli konfliktus rendezésének ügyében „két fő kritériumból indul ki”. Az első az Azerbajdzsán, Örményország és Oroszország között elért háromoldalú megállapodás. Mint mondta, a második az volt, amikor Nikol Pashinján örmény miniszterelnök bejelentette Azerbajdzsán területének elismerését az 1991-es határokon belül.
„Az örmény fél Karabahot Azerbajdzsán elidegeníthetetlen részeként ismerte el” – mondta Peszkov.
„Most olyan lépésekről van szó, amelyeket az Azerbajdzsáni Köztársaság a saját területén hajt végre” – hangoztatta a szóvivő, kiemelve, hogy az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádak, miszerint nem avatkozott be maga is fegyveresen a konfliktusba, „teljességgel alaptalanok és megalapozatlanok”.
„Örményország nagyon fontos szövetségesünk és partnerünk volt és marad” – jelentette ki a szóvivő, hozzátéve, hogy Moszkva folytatja a kapcsolattartást mind Azerbajdzsánnal, mind pedig a karabahi örményekkel.
Mint mondta, az orosz békefenntartók urai a helyzetnek, folytatják a civilek evakuálását, „a munka éjjel-nappal folyik”. Közölte, hogy az Ilham Aliyev azeri elnökkel való eszmecsere egyelőre nem szerepel a tervek között, a kapcsolattartás Bakuval a munka szintjén folytatódik.
Az orosz külügyminisztérium szerdára virradóra felszólította a szembenálló feleket, hogy vessenek véget vértontásnak, és a harci cselekmények leállításával zárják ki annak lehetőségét, hogy civilek essenek áldozatul a harcoknak.
A tárca rámutatott, hogy a rendezés sorsát „drámaian befolyásolta, hogy a hivatalos Jereván 2022 októberében és 2023 májusában az Európai Unió égisze alatt tartott csúcstalálkozókon Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán területének részeként ismerte el”.
„Ez megváltoztatta azokat az alapvető feltételeket, amelyek mellett Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország vezetőinek 2020. november 9-i nyilatkozatát aláírták, valamint az orosz békefenntartó kontingens helyzetét” – olvasható az orosz diplomáciai tárca állásfoglalásában.
A minisztérium szerint az orosz békefenntartók a térségbe való vezénylésük óta hűen teljesítették a tűzszünet fenntartásával, valamint az azeri és örmény fél közötti kapcsolattartás biztosításával kapcsolatos feladataikat.