Mennek vagy jönnek? Az ifjabb Soros Európa helyett Amerikára koncentrálna

A döntésről másfél hete levélben tájékoztatták az eddig támogatott magyarországi szervezeteket is. További támogatásukat nem látják indokoltnak, hiszen ahogy a közlemény írja, „az uniós intézmények és kormányok már most jelentős forrásokat fordítanak az emberi jogok, a szabadság és a pluralizmus védelmére”. A mór mehet.

A hazai baloldal pánikba esett. Azon szervezetek és sajtótermékek, amelyek eddig minden igyekezetükkel bagatellizálni próbálták a Soros-pénzek jelentőségét, most egybehangzóan állítják, hogy a kivonulás súlyosan érinti őket, százmillióktól esnek el.

Többek közt olyan szerveztek köszönhetik létüket a Soros-féle alapítványnak, mint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, az LMBTQ-lobbi zászlóshajójaként működő Háttér Társaság, a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, az Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány vagy a Patent Egyesület. A legbőkezűbb adományokban az Emberség Erejével Alapítvány, az Alternatív Közösségek Egyesülete és a Civil Kollégium Alapítvány részesültek, szervezetenként kétmillió dollárnyi támogatásról beszélhetünk. A kedvezményezettek között találjuk az elfogultságáról ismert think tanket, a Political Capitalt is. A sajtótermékek közül a szombathelyi Nyugat.hu kapta a legnagyobb támogatást, mellette az Átlátszó.hu és a Direkt36 is részesült a dollárokból. Mellettük persze még számos portál és egyesület működik, amelyekhez közvetve csorgott Soros György bőkezű adományaiból.

A magyar jobboldal első körben nem titkolt örömmel vette tudomásul, hogy a Soros-birodalom maga mögött hagyja Európát. Az öröm azonban korai volt, a lényeg ugyanis ezúttal is az apró betűs részben volt feltüntetve.

„Az ilyen kérdésekről nekünk, magyaroknak vannak történelmi tapasztalataink: csak akkor hisszük el, hogy a megszálló csapatok valóban távoznak a kontinensről, ha az utolsó Soros-katona is elhagyja Európát és Magyarországot” – reagált a hírre Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.

A hivatalos magyarázatban szereplő megjegyzés, miszerint az európai kormányok és intézmények a Soros-alapítványok unszolása nélkül is kiemelten támogatják azokat a célokat, amelyekért az Open Society létrejött, akkor válik érthetővé, ha figyelembe vesszük, hogy négy éve az Európai Parlament mintegy háromszorosára emelte az úgynevezett demokratikus értékeket védő civil szervezetek dotációját a 2021–2027-es uniós költségvetési keretben. A Soros-birodalom tehát már évekkel korábban áttestálta az EU-ra politikai missziójának a finanszírozását. A Nyílt Társadalom Alapítvány kivonulásának egyik indoka tehát az, hogy a hálózat már képes az európai adófizetők pénzéből működtetni azokat az NGO-kat, amelyek feladata nyomás alatt tartani a tagállami kormányokat, hogy a liberális elgondolások szerint vezessék országiakat. A gép forog, az alkotó pihen, a Soros-hálózatnak Európában immár nem kell „saját” tőkéből áldoznia arra, hogy politikai víziói megvalósulásának útját egyengesse.

Kiszelly Zoltán szerint az átszervezés szoros összefüggésben áll azzal, hogy Alex Soros nemrég átvette apjától a pénzügyi birodalom irányítását, és most új kezdeményezéssel indítja a nevéhez fűződő korszakot.

– Alex Sorost jobban érdekli az amerikai, mint az európai politika. Ez nem független attól a ténytől, hogy Európában tényleg sínen vannak a dolgaik. Kontinensünkön már nem kell olyan erőfeszítéseket tenniük, mint Amerikában, amelynek kézben tartása amúgy is sokkal fontosabb a hálózat számára. Az USA a szabad világ központja, ha ott fordulat áll be a hatalomban, az sokkal kellemetlenebb tud lenni a Soros-birodalom számára. Donald Trump győzelmét ezért mindenáron meg kell akadályozni – magyarázza a politológus.

Kiszelly Zoltán politológus szerint jelen körülmények között időszerűtlen jobboldali fordulatot emlegetni Európa vonatkozásában. Egy ideje ugyanis a baloldal által használt retorikai eszközzé vált a jobboldali pártok áttörésével való riogatás. A mérsékelt szavazókat Spanyolországtól Ausztriáig azzal terelik a liberális és baloldali pártok kebelére, hogy ha a jobboldal megerősödne, a „nacionalizmus” uralkodna el a kontinensen, ami beláthatatlan következményekkel járna. Mindeközben a valóban jobboldali formációkat megpróbálják domesztikálni. A politológus szerint Giorgia Meloni pártját és a cseh ODS-t is ilyen céllal csábítják a Néppártba, hogy a pártcsalád támogatottságának csökkenését ellensúlyozzák új jobboldali alakulatok bevonzásával. A különböző szivárványkoalíciók pedig képesek még hosszú ideig megakadályozni az európai jobboldal kormányra jutását.

– Eddig a szocialisták és a Néppárt összefogása elég volt, egy ideje azonban már a zöldekre, illetve a Renew Europe liberálisaira is szükség van ahhoz, hogy megtartsák többségüket – mondja Kiszelly Zoltán.

A szakértő szerint ha Donald Trump nyerné a jövőre esedékes amerikai elnökválasztást, kemény kézzel fogná a Nyílt Társadalom Alapítványhoz hasonló szervezeteket. Alexander Soros többször kifejezte aggodalmát a volt elnök lehetséges visszatérése miatt, miközben egyértelművé tette, hogy politikai mecénásként mindent meg is tesz, hogy megakadályozza az amerikai jobboldali ikon újraválasztását.

– Amit nem sikerült Trumpnak a Covid és az elvesztett választás miatt, azt ezúttal gőzerővel befejezné – mondja Kiszelly Zoltán.

A konkrétumok szintjén ez többek között azt jelentené, hogy megtörténhetne az FBI és a CIA depolitizálása. A biztonsági szervek feladata a törvények betartatása lenne a globalista érdekek kiszolgálása helyett. Illetve a transznacionalista hálózatokat is a törvények szerinti működésre kényszerítené, amit a legkevésbé sem szeretnének. A súlypontáthelyezésre ezért van szükség, hogy Trump győzelmét megakadályozzák.

– Számukra az amerikai választásoknak van nagyobb tétje és kockázata. Mindig a háló középpontja a legerősebb, ha ott megsérül a rendszer, az komoly problémát okozhat – fejti ki a politológus.

Az Action for Democracy, amely a magyarországi baloldal kampányát finanszírozta, az amerikai adótörvény 501. paragrafusa szerint működő szervezet. Ez azt jelenti, hogy az amerikai adótörvény szerint hozták létre, ez a magyarázata, hogy az érintettek miért ragaszkodnak makacsul ahhoz a verzióhoz, hogy kultúraformáló kampányra költötték a szervezettől kapott milliárdokat. A törvények szerint ugyanis csak konkrét témák mellett kampányolhatnak ilyen jellegű adományokból, és nem jelöltek mellett.

– Ha Trump visszatér, a Soros-hálózathoz hasonló globalista szervezetek élete nehezebb lenne, ezt akarják mindenáron megakadályozni – világít rá Kiszelly Zoltán.

A Soros-hálózat emberei valamennyi EU-s és transznacionális intézményben benne vannak. Jó példa erre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) velencei bizottsága, amely a választási vagy kisebbségi törvényeket véleményezi. Ebben a testületben szinte kizárólag „érzékenyített” jogászok dolgoznak, akiket a Soros-szervezetek már megpuhítottak.

Amikor tehát ilyen hatalmas médiakampány közepette jelentenek be bizonyos változásokat a hálózat működésében, akkor alapos okunk van gyanakodni.