Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Hirdetés

Az államfő Károlyávors (Karlovac) megyében találkozott helyi önkormányzati vezetőkkel, akikkel az illegális migrációról és a határokon kialakult helyzetről tárgyalt, majd Davor Bozinovic belügyminiszterrel körüljárta a terepet.

Mint mondta, a világon 60 millió menekült van, tíz év múlva pedig 200 millióan lesznek. Emlékeztetett, hogy amikor 2015-ben illegális migrációról beszélt, és rámutatott arra, hogy azok, akik jönnek, többségében katonakorú férfiak – nők és gyerekek nélkül -, és közülük nem mindenki érkezik jó szándékkal, idegengyűlölőnek bélyegezték.

„A problémát máshol kell kezelni ahelyett, hogy pénzt költünk a katonakorú migránsokról való gondoskodásra”

– hangsúlyozta.

Kiemelte: meg kell érteni, hogy stratégiai hiba volt 2015-ben az embereket Németországba hívni.

„Teljes politikai naivitás volt azt gondolni, hogy a migránsok átengedése Horvátországon, Magyarországon és Szlovénián keresztül majd megoldja a problémát”

– fogalmazott. Mindazonáltal kijelentette, hogy ennek következménye lett a drótkerítés, amely még a hidegháború idején sem létezett.

Úgy vélte: a probléma továbbra sem oldódott meg, csak a Törökországgal kötött megállapodás miatt ellenőrzés alatt áll, de erősödhet.

Kolinda Grabar-Kitarovic megköszönte a rendvédelmi szerveknek azt az emberfeletti munkát, amelyet a hátárok védelme érdekében végeznek.

Úgy értékelte: a rendőrök fellépése a migránsokkal szemben „teljesen humánus”, vannak ugyanis olyan illegális bevándorlók, akik már negyvenedszer próbáltak meg horvát területre jutni, de mivel nem kértek menekültstátuszt, visszatoloncolták őket Bosznia-Hercegovinába. Az államfő többször is jelezte, hogy az ország nem lesz gyűjtőközpont.

Horvátország továbbra is teljesíti azokat elvárásokat, amelyek a schengeni övezethez való csatlakozás feltételei, és ebben a folyamatban elvárja az EU segítségét is – húzta alá.

A Görögországból Macedónián, Szerbián és Magyarországon át Közép-Európa más országaiba vezető, úgynevezett balkáni migrációs útvonal „lezárása” óta a menedékkérők alternatív útvonalon – Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia érintésével – igyekeznek eljutni Nyugat-Európába.

A horvát-boszniai határon mindennaposak a határsértések.