Német klímastratégia: zöldből szivárványszínű
A francia-német atomcsörte részeként a németek 2021 februárja óta oktatták az EU atompárti tagállamait arról, hogy egyedül a szél- és napenergia segítségével előállított zöld hidrogén fenntartható, már az atomerőművekben gyártott ún. piros hidrogén sem az hiába szén-dioxid kibocsátás nélküli a technológia, a fosszilis földgázból előállított kék hidrogén pedig egyenesen ördögtől való. A küldetéstudatos zöldliberális német kormány meg is tett mindent, hogy ebbéli elképzeléseit nemzetközi szinten is érvényesítse. Aztán elérkezett 2023. július 26., az újraértelmezett német hidrogénstratégia bemutatása, amelyben nem kis meglepetésre szerepel a fosszilis kék hidrogén tiltottból támogatottá tétele. Vagy nem is kellett volna ezen igazából meglepődni a szén- és lignittüzelésű erőművek újbóli beindítása után? Erre keresi a választ elemzésében Dr. Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet (KPI) vezető kutatója.
A Német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium 2021 februárjában mutatta be a német Nemzeti Hidrogénstratégia tervezetét, melyet több hónapos vitát és egyeztetést követően 2021 júniusában fogadott el a szövetségi kormány azzal a kifejezett célja, hogy Németországot a hidrogén technológiák vezető beszállítójává tegye. A dokumentum sajátossága, hogy a végső szöveg kizárólag a zöld, azaz a megújuló energia forrásból származó hidrogén előállítását tartja támogathatónak és fejlesztendőnek, az energia fordulat (energiewende) harmadik oszlopát alkotva az energiahatékonyság és a megújuló energiatermelés növelése mellett. A hidrogénstratégia a német EU elnökség kiemelt eleme volt és nem titok, hogy döntő részben inspirálta a 2021 júliusi megjelenésű EU Hidrogénstratégiát és a Fit for 55%! akciótervet, hiszen nem tűnik valószínűnek, hogy egy hónap elég lett volna egy, a némettől független EU stratégia elkészítéséhez, ha az a nulláról indul.
A történések fényében tanulságos a magyar kormány EU Hidrogénstratégiájához készített, immár hároméves tárgyalási álláspontjából szemezgetni: „Magyarország üdvözli a Bizottság Hidrogénstratégiáját, az Európai Tiszta Hidrogénszövetség létrehozását, valamint a kutatás és innováció kitüntetett szerepét az EU Hidrogénstratégiájában. Egyet értve azzal, hogy a hidrogéngazdaság a klímavédelem egyik alapja lehet, Magyarország azon államok között van, akik szerint a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez szükséges és elengedhetetlen eszköz lesz a hidrogén. Bízunk benne, hogy ezek a kezdeményezések jó célt szolgálva a tagállamok segítségére lehetnek a klímasemlegesség elérésében. A Bizottság által közzétett stratégia legtöbb elemét támogatni tudjuk. Azonban álláspontunk szerint a hidrogén előállításánál a nukleáris energiában rejlő lehetőségeket hosszabb távon sem szabad figyelmen kívül hagyni. A Bizottság által közzétett stratégiában a prioritást egyértelműen a szél- és napenergia felhasználásával előállított megújuló hidrogén fejlesztése jelenti. Magyarország is számol a megújuló energiával, de a szintén dekarbonizált áramot termelő atomerőművek a zöld hidrogén előállításban hosszútávon sem nélkülözhetők. (.) Magyarország egyetért azzal, hogy az ellátás biztonsága érdekében csökkenteni kell az EU földgázfogyasztását, azonban a földgáznak és a földgázból előállított kék hidrogénnek is szerepet kell kapnia egy átmeneti, középtávú időszakra a tiszta energia-átmenetben.”
A zöld ideológiai alapon álló német energiapolitika és az orosz-ukrán háború miatti elhibázott szankciók eredménye az, hogy a leállított atomerőművek helyét gyakorlatilag újból szén- és lignittüzelésű erőművek vették át Németországban az áramtermelő ágazatban és most úgy tűnik, hogy a zöld hidrogén sem kell már, hogy zöld legyen, azaz kizárólag megújuló energiával legyen előállítva. Jó lesz itt már mindenféle árnyalat, még a fosszilis földgázból előállított kék is. Az 1. ábrán a különféle alapanyagok és technológiák alkalmazásával előállított hidrogén életciklusra vetített szén-dioxid kibocsátása látható. Nem nagy meglepetés, hogy az atomerőművekben (nuclear) előállított hidrogénnek a legkisebb a szén-dioxid lábnyoma, az viszont igen, hogy napenergiával (solar power) előállított hidrogén kibocsátása több, mint 12-szerese ennek. A földgázból (natural gas) előállított hidrogén pedig csak a fűtőolajnál (heavy fuel oil) és a szénnél (coal) nyújt jobb teljesítményt, de ez a jobb teljesítmény is idézőjelbe tehető: a földgázból készült hidrogén szén-dioxid lábnyoma 78-szorosa az atomerőművekben gyártottnál.
A német kormány még közvetlenül az orosz-ukrán háború előtt egy hónappal is (2022 januárjában) kategorikusan elutasította a kék hidrogén átmeneti alkalmazását, pedig már tudott volt, hogy a német gazdaság zöld hidrogén igényét még importból sem fogja tudni fedezni.
Sőt, a kommunikáció szintjén a német zöld hidrogén ambíciók jelentős növelésére lehetett számítani. Ezzel egyidejűleg figyelmeztették az ún. olaj- és gázipari lobbit, hogy ne számítsanak tovább a fosszilis gázalapú hidrogén további tolerálására.
A 2021-es Német Hidrogénstratégia 14 TWh zöld hidrogén előállítását tervezte 2030-ra, és a zöld hidrogént definiálta az egyetlen fenntartható módon termelt hidrogénként. A zöld kezdeményezés azonban gyorsan a visszájára fordult, de ez csak a német kormány számára lett meglepetés.
A teljes elemzést IDE KATTINTVA a Klímapolitikai Intézet honlapján olvashatják el.