Németek: nem az uniós vétójogra, igen Ukrajnára
A Nyugat-Balkán és Ukrajna tervezett uniós tagsága esetén Berlin hozzányúlna az uniós intézményekhez, testületek felépítését és jogköreit változtatná meg – írja a német külügyminiszter csütörtöki beszédéről a Mandiner.
Annalena Baerbock egy berlini diplomáciai rendezvényen arról beszélt, hogy az Európai Unió intézményrendszeréhez hozzá kell nyúlni: „bátor reformokra” lesz szükség, ha a 2030-ig tervezett újabb bővítési hullám után is hatékony akar maradni – írja a Politico.
A külügyminiszter szerint meg kell változtatni az Európai Bizottság felépítését:
tarthatatlan lesz, hogy minden tagállam egy biztost küld a testületbe, mert ennyi tárcára, szakterületre nem lesz szükség.
Ehelyett szerinte észszerűen annyi biztosi területet kell kijelölni, amennyi valóban életszerűen szükséges, és a nagyobb portfóliókon osztozni fognak egyes tagállamok, vélhetően rotációban.
„Nem engedhetjük, hogy az Európai Parlament és a Bizottság tovább növekedjen, bátor és bölcs döntéseket kell hoznunk. Németország készen áll arra, hogy akár egy ciklus idejére saját biztos nélkül marad, ha kell” – szögezte le Baerbock.
A német kormány zöldpárti fődiplomatája az Európai Tanács hatásköreihez is hozzányúlna: a hatékony közös döntéshozatal érdekében
megszüntetné az egyes kiemelt területeken – például az adózás és a külpolitika – a tagállamok számára fenntartott vétójogot
és az itt előírt egyhangú szavazás kötelezettségét. Ezen kívül felvetette azt is, hogy a tagjelölt államok képviselői már hazájuk hivatalos csatlakozása előtt – szavazati jog nélkül – részt vehessenek a Tanács csúcstalálkozóin.
Az uniós bővítés következő fordulója előtt a német külügyminiszter azt is felvetette, hogy a csatlakozni kívánó tagjelölt államok fiatal nemzedékeinek az EU biztosítson lehetőséget arra, hogy még a tagság elérése előtt az uniós tagság bizonyos előnyeiben részesülhessenek.
A további részletekről IDE KATTINTVA a Mandiner honlapján olvashatnak.