Nyomás alatt a Biden-klán

Az amerikai médiában Joe Biden elnök szokásos évértékelő beszédénél még a woke-sztárokkal teli Grammy-díjátadó is nagyobb visszhangot keltett, holott az elnöknek most különösen nagy szüksége volna arra, hogy el tudja juttatni üzeneteit a választópolgárokhoz. Népszerűsége egyre csak csökken, sőt, egy új felmérés szerint már a demokrata szavazók kétharmada sem örülne annak, ha a demencia jeleit gyakran megvillantó politikus indulna pártjuk színeiben a 2024-es elnökválasztáson. Ez azért is érdekes fordulat, mert közben az egyre inkább csodabogárként viselkedő Donald Trump is látványosan veszíti el a republikánus többség támogatását, így hát ember legyen a talpán, aki ma meg meri jósolni, pontosan kik csapnak majd össze bő másfél év múlva az Egyesült Államok vezetőjének tisztségéért.

De ne rohanjunk előre, hiszen Joe Biden feje fölött már most is sötét felhők gyülekeznek. Ezek egy részét magának, a másikat pedig közvetlen családtagjainak köszönheti. Itt van például öccse, Frank Biden, aki imádja az elnök nevét használni arra, hogy saját üzleti sikereit elősegítse: bírósági dokumentumok szerint a testvére megválasztását követően egy évvel Bostonban azt mondta egészségügyi szakemberek előtt tartott beszédben, hogy „bátyámnak, Joey-nak köszönhetően” „kiváltságos helyzetbe kerültem”, a hallgatóságnak pedig azt ígérte, hogy ezt kihasználva „állami pénzeket szerez” majd nekik. Ha Frank Biden ilyesfajta megnyilvánulásai Joe Biden tudtával történtek és történnek, akkor az amerikai törvények szerint a kormányzati pozícióval való visszaélés valósult meg.

És ott van persze az elkényeztetett gazdag fiú iskolapéldája, az örökifjú Hunter Biden, az elnök gyermeke. Emlékezetes, hogy a 2022-es elnökválasztás hajrájában a New York Post nyilvánosságra hozott számos dokumentumot és fotót egy laptopról, amelyet Hunter Biden egy számítógép-javító üzletben felejtett. Akkor a fősodrú média – beleértve a legnagyobb közösségi oldalakat, így a Facebookot és a Twittert is – szó szerint elnémított mindent és mindenkit, aki arról írt, hogy mit is találtak a laptopon, a sztorit álhírnek és orosz dezinformációs kampánynak minősítve. A történetnek különleges színfoltja volt, amikor nyilvánosságra kerültek a Twitter-akták, vagyis olyan belső levelezések a közösségimédia-óriás Musk előtti történetéből, amelyekből kiderült: nem elég, hogy arcátlanul és tudatosan hallgattatták el azokat a hangokat, amelyek árthattak volna Joe Bidennek – legyen az egy hétköznapi Twitter-felhasználó vagy a New York Post hivatalos fiókja –, de ehhez egyenesen az FBI-tól kapták a muníciót.

A fősodrú médiában hónapokkal az elnökválasztás után kezdték csak szépen lassan adagolni az igazságot: hogy a laptop létezik, valóban Hunter Biden tulajdona volt, és a rajta található fájlokat is a Biden fiú hozta létre. Volt a fájlok közt videó a bedrogozott, prostituáltakkal játszadozó Hunter Bidentől kezdve egy titkárnő szexuális zaklatásán keresztül külföldre juttatott pénzekre utaló kommunikációig minden.

Joe Biden delaware-i otthonának garázsában az év elején számtalan bizalmas kormányzati aktát találtak, a dokumentumok ráadásul még abból az időből származnak, amikor Biden Barack Obama alelnökeként töltötte napjait. Ez az a ház, ahol a drogokat, alkoholt és prostituáltakat is kifejezetten kedvelő Hunter Biden is élt, miután 2017-ben elvált feleségétől, így ijesztő belegondolni, kihez és hogyan juthattak el titkos kormányzati információk. Ugyanebben az időszakban kezdtek el először vizsgálódni Hunter ügyes-bajos dolgai után; a feltételezett bűncselekmények közt adócsalás, pénzmosás és törvénytelenül, külföldi megbízók számára folytatott lobbitevékenység is szerepel. Kérdés, minderről apja – akkor még alelnökként – vajon mennyit tudott.

Mint ahogy az is érdekes, hogy Hunterhez köthető számlákra mindösszesen 3,8 millió dollár (több mint egymilliárd-háromszázmillió forint) érkezett a CEFC China Energytől, egy olyan gáz- és olajvállalattól, amely ezer szállal kötődik a Kínai Kommunista Párthoz. 2013 és 2020 között pedig Hunter a kínai központú BHR Partners magántőke-befektető igazgatótanácsának tagja volt, 2017-ben aztán nyomott áron meg is vásárolta a cég 10 százalékos tulajdoni hányadát.

Hunter annak a Burisma Holdings nevű cégnek is bekerült az igazgatótanácsába, amelynek tulajdonosa a kétes hírű ukrán oligarcha, Mikola Zlocsevszkij volt. Az állást 2019 áprilisáig töltötte be, különleges szakmai tudásáért havonta nagyjából ötvenezer dolláros (több mint 18 millió forint) juttatásban részesítette az ukrán tulajdonos. A Burisma mind­emellett megbízást adott egy olyan tanácsadó cégnek is, amelyben Hunter társtulajdonos volt. A vállalat ellen az ukrán korrupcióellenes ügynökség is folytatott vizsgálatot, az azonban kizárólag a 2010 és 2012 közötti időszakra korlátozódott.

Idén február elején megkezdte munkáját az a képviselőházi albizottság, amely arra keresi a választ, hogy Joe Biden és a Biden-klán tagjai visszaéltek-e a korábbi alelnök és jelenlegi elnök kormányzati pozíciójából adódó előnyökkel, és azokat felhasználták-e saját üzleti érdekeik javára. Chuck Grassley republikánus szenátor információi szerint az FBI tudja, hogy Joe Biden tisztában van családtagjai üzleti stiklijeivel, ami persze nem csupán az elnökre, de Szövetségi Nyomozóirodára is rossz fényt vet, hiszen rögtön adódik a kérdés: miért nem tesznek semmit? Az irodán belül dolgozó informátorra hivatkozva Grassley azt is állítja, hogy az FBI idejekorán zárt le több, Hunter Biden ügyeivel kapcsolatos nyomozást, az Igazságügyi Minisztérium mindeközben pedig úgy tesz, mintha semmiről sem tudna.

A valóságot föltárni igyekvő média és a képviselőházi albizottság minden bizonnyal csak a Biden-jéghegy csúcsát kapargatja, de már így is egyértelműnek tűnik, hogy az elnök és családja olyan korrupciós polipot hívott életre, amelynek karjai a világ legkülönbözőbb tájaira is elérnek, és amely pofátlanul nagy hatalmat, befolyást és vagyont halmozott fel. Jelen információk szerint pedig a mélyállam, a washingtoni mocsár lakói mindezzel tökéletesen tisztában vannak, ám a legkevésbé sem érdekli őket.