Olaf Scholz: Szerbiának folytatnia kell a reformokat
Szerbiának az európai uniós tagság eléréséhez következetesen folytatnia kell a reformokat, és eredményeket kell elérnie különösen a jogállamiság, a sajtószabadság, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem területén – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben Aleksandar Vucic szerb elnökkel folytatott megbeszélése után.
A két politikus közös tájékoztatóján a német kancellár kiemelte, hogy Szerbia számíthat Németország támogatására az EU-csatlakozás folyamatában, ha előmozdítja a reformokat. Ugyanakkor a Szerbia és a belőle kivált, de Belgrád által függetlenként el nem ismert Koszovó közötti párbeszéd folytatásának is „hatalmas jelentősége” van – mondta. Arról is szólt, hogy kifejezte aggodalmát a szerb elnöknek Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagja „szecesszionista törekvései” miatt.
Olaf Scholz előzőleg Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel tárgyalt. Kettejük közös tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az egész Nyugat-Balkán Európához tartozik, és a térség minden országának EU-taggá kell válnia. Ebbe a körbe „természetesen Koszovó is beletartozik, amelynek nemzetközi elismerését Németország mindig is támogatta” – mondta a kancellár.
Szerda este a német kormány szervezésében – a berlini kancellári hivatalban – a szerb elnök és a koszovói miniszterelnök közvetlenül folytat megbeszélést. Az informális találkozón részt vesz Miroslav Lajcák, a szerb-koszovói párbeszédért felelős EU-s különmegbízott.
Olaf Scholz a koszovói kormányfővel és a szerb elnökkel folytatott tárgyalása utáni tájékoztatón is kiemelte, hogy új lendületet kíván adni az elődje, Angela Merkel által 2014-ben elindított, úgynevezett berlini folyamatnak, amelynek célja, hogy a nyugat-balkáni térség országai elmélyítsék együttműködésüket és előmozdítsák uniós integrációjukat.
A német kancellár ismertette, hogy a folyamat aktuálisan legfontosabb ügye a régió hat országát összefogó közös piac kialakítása. Ehhez mihamarabb meg kell kötni a személyek szabad mozgásáról és a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló egyezményeket – mondta.
Mindkét tájékoztatón érintették az Ukrajna elleni orosz háború és a térséget érintő moszkvai törekvések ügyét. Olaf Scholz kiemelte, hogy döntő fontosságú a szerb-koszovói konfliktus fokozatos feloldása, „különösen ilyen időkben, amikor brutális háború dúl közvetlen szomszédságunkban”. A párbeszéd sikere nemcsak a két ország, hanem a térség és egész Európa békéjéhez és biztonságához is hozzájárulna – mondta a kancellár.
Aleksandar Vucic a többi között arról szólt, hogy „szégyentelen valótlanság”, hogy hazája bárki biztonságát fenyegetné. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban rámutatott, hogy Szerbia az ENSZ Közgyűlésében az orosz agresszió ellen foglalt állást. Ugyanakkor Szerbia másként ítéli meg az Oroszország elleni büntetőintézkedések kérdését, mint az EU-tagállamok, ami főleg annak tulajdonítható, hogy Belgrádot is éveken keresztül nemzetközi szankciók sújtották – fejtette ki a szerb államfő.
Az Oroszország elleni EU-s szankciókhoz csatlakozó Koszovó kormányfője mindezzel összefüggésben kiemelte, hogy az EU-csatlakozás jelenti hazájának „sorsát”. Pristina hasznosnak tart minden regionális kezdeményezést, amelyben értékként és aktív cselekvőként is megjelenik az EU, a Balkánt a „keleti vagy északkeleti erők” előtt megnyitni kívánó „párhuzamos kezdeményezéseket” viszont nem üdvözlik – húzta alá Albin Kurti.