Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Pavel Bednyakov
Hirdetés

„Ami Oroszországot illeti, mi nem fogunk letérni szuverén irányvonalunkról; az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként továbbra is elő kívánjuk mozdítani az egységes nemzetközi napirendet, hozzá kívánunk járulni a korunk számos kihívására és fenyegetésére adandó hatékony válaszok megtalálásához, és segíteni kívánjuk a kiélezett regionális konfliktusok megoldását” – mondta az elnök.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán ezt az álláspontot fogja képviselni.

Putyin a demokratikusabb és igazságosabb multipolaritás felé való elmozdulást nevezte a nemzetközi politika fő vektorának. Ennek megerősítőjeként a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóját nevezte meg. Mint mondta, ez a szerveződés „azokat az országokat tömöríti, amelyek meg vannak győződve arról, hogy a modern világnak policentrikusnak kell lennie, és a nemzetközi jog általánosan elismert normáin, az egyenlő, oszthatatlan biztonság elvein, a kölcsönös tiszteletre épülő együttműködésen kell alapulnia, amelyben az ENSZ központi és koordináló szerepet játszik”.

„A többpólusúság irányába történő objektív fejlődés, sajnos, azok ellenállásába ütközik, akik megpróbálják megőrizni hegemón szerepüket a világ ügyeiben, és mindent irányítani akarnak: Latin-Amerikát is, Európát is, Ázsiát is és Afrikát is” – mondta az államfő.

Korábban írtuk

„Azt kell mondanom, hogy ennek a hegemónnak ez elég hosszú ideig elég jól sikerült, de ez nem tarthat örökké, ez lehetetlen” – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy e szavakat „az Ukrajnában zajló események kontextusán kívül” mondta.

„Pozíciójuk megszilárdítása érdekében illegitim szankciókat vezetnek be, nyomást gyakorolnak minden vektor mentén, beleértve Oroszországot is, ám azok, akik ezt teszik, láthatják, hogy cselekedeteik negatív következményekkel járnak saját magukra nézve” – hangoztatta az orosz vezető, hozzátéve: ez a politika ártatlan államokat is érint, köztük a fejlődő és a legszegényebbek közé tartozó országokat.

Az új nagykövetekhez szólva egyebek között cinizmusnak nevezte, hogy az Európai Unió nem hajlandó reagálni Oroszország azon javaslatára, hogy a legszegényebb országok az európai kikötőkből ingyenesen szállítsák el a szankciók miatt ott rekedt 300 ezer tonna orosz műtrágyát.

Megígérte, hogy segíteni fogja Fehéroroszországot a Sanghaji Együttműködési Szervezet teljes jogú tagságának elnyerésében. Hangsúlyozta, hogy Moszkva továbbra is támogatni fogja Szerbiát szuverenitásának és területi épségének védelmében, és nagyra értékeli Belgrád külpolitikáját. Rámutatott, hogy Azerbajdzsánnak és Örményországnak tiszteletben kell tartania a tűzszüneti megállapodást, és tárgyalásos úton kell rendeznie vitáit. Mindkét országot Oroszországhoz közelinek nevezte, ugyanakkor Jerevánt Moszkva bensőséges barátjaként és stratégiai szövetségeseként említette.

Oroszország a Dnyeszter melléki rendezés kezese, és szigorúan a Chisinauval megkötött megállapodásoknak megfelelően lép fel. Putyin azt mondta, hogy az együttműködés megfelel mindkét nép érdekeinek.

Az orosz elnök támogatásáról biztosította Venezuelát, és elítélte a Caracas ellen bevezetett „illegitim” szankciókat.

A Covid-19-járványra való tekintettel a szertartás protokollja megváltozott, és Putyin a szokásos eljárástól eltérően nem vette át személyesen a misszióvezetők megbízólevelét.