Rekordszámú antiszemita támadások sújtják Németországot
Az elmúlt évek statisztikái szerint folyamatosan emelkedőben van az antiszemitizmussal kapcsolatos incidensek száma Nyugat-Európában, amely a közhiedelemmel ellentétben nem csak a szélsőjobboldali politikai mozgalmaknak vagy pártoknak köszönhető. A másik véglet is aktivizálódik, az európai baloldali és zöld pártok egyre radikálisabb, Izrael-ellenes szavazóbázisai immár kiegészültek a Közel-Keletről Európába vándorolt muszlimokkal. E szélsőséges, antiszemita eszmékkel bíró közösségeknek Németország kifejezetten ki van téve, s a jelek szerint ezen indulatok megfékezéséért az állam vajmi keveset tesz – olvasható az Origo.hu-n.Amikor az idei év elején nyilvánosságra kerültek a tavaly bekövetkezett németországi antiszemita esetekről szóló hivatalos statisztikák, mind a politika, mind pedig a média felsőbb köreiben is elszánt fogadkozások hangoztak el azzal kapcsolatban, hogy az ún. „zéró tolerancia” jegyében nem pusztán az efféle incidensek tettenérési arányát kell megnövelni, hanem azok megelőzésének hatékonyságát is. Átböngészve a számadatokat, a kommunikációs szempontból jól csengő, de egyben heves reakciók hamar érthetővé váltak.
Hiszen Németországban rekordot döntött a 2020-ban bekövetkezett zsidóellenes esetek száma, amely azt jelenti, hogy a rendőrség összesen 2275 zsidóellenességgel összefüggő gyűlölet-bűncselekményt regisztrált országszerte. Ez a 2019-es adatokhoz mérten mintegy 10 százalékos növekedést jelent. Ugyanakkor, ami az ez ügyben készített bűnüldözési statisztikákat illeti, nagyfokú eredménytelenséget látni: miközben a több mint kétezer antiszemita incidens kapcsán több mint ezerháromszáz elkövetőt sikerült a hatóságoknak beazonosítania, mindössze öt esetben végződtek a felelősségre vonások letartóztatással – írja a lap.
E meglehetősen furcsa jelenséget több, az elmúlt években készített egyetemi tanulmány és kutatás próbálta megmagyarázni, azonban rendre olyan konklúziók születtek, amelyek aligha nyerhették el a politikai, valamint a médiaelit tetszését. A kutatások eredményei Németország legfájóbb pontjára mutattak rá:
a tömeges közel-keleti, valamint török muszlimok németországi jelenléte immáron messzemenően veszélyesebb a zsidó közösségekre, mint bármely, önmagát szélsőjobboldalinak valló mozgalom vagy párt.
Példának okáért a berlini székhelyű Antiszemitizmus Kutatási és Információs Központ 2018-as tanulmánya arról számolt be, hogy a közvélekedéssel ellentétben a németországi zsidóellenes esetek elkövetőinek aránya mindössze 20 százalékban szélsőjobboldali.
Arra a kérdésre, miszerint a maradék 80 százaléknyi antiszemita támadó mögött kik azonosíthatók, már a Bielefeld-i Egyetem négy évvel ezelőtti kutatása is kereste a választ. A németországi zsidók antiszemitizmussal kapcsolatos perspektíváját vizsgáló egyetemi kutatás arra világított rá, hogy a zsidók ellen elkövetett támadások legalább 60 százalékáért különböző nemzetiségű muzulmánok felelnek, 19 százalékáért pedig szélsőbaloldali csoportok.
A tanulmány külön megvizsgálta azon incidenseket is, amelyek túlléptek a verbális, képi vagy videoüzenet formájában kinyilvánított agresszió szintjén, s arra az eredményre jutott, hogy az ún. „erőszakos elkövetők” körében még magasabb a muzulmánok aránya, összesen 81 százalék. Kevéssé meglepő módon az egyetemi kutatás egyik kulcsészrevétele nem volt más, minthogy a németországi zsidók 70 százaléka úgy érzi, a nagy számban emelkedő antiszemita esetek a migrációs válság egyenes ági következményei.
A teljes cikket az Origo.hu oldalán olvashatják.