Románia a szakadék szélén

Szakemberek szerint hiba volt a román kormány részéről sikert hirdetni a harmadik hullám végén. Ekkor ugyanis még csak a lakosság húsz százaléka kapott oltást. Így amikor nyáron feloldottak minden korlátozást, az oltakozási kedv is alábbhagyott.

Magyarország korábban lélegeztetőgépeket és ezer doboz favipiravir hatóanyagú gyógyszert küldött Romániának. Most a magyar kormány, eleget téve Bukarest kérésének, vállalta, hogy 50 súlyosan beteg koronavírusos fertőzöttet vesz fel a hazai egészségügyi ellátásba. Őket a szegedi és a debreceni klinikán kezelik majd.

Súlyos mulasztások

A román vezetés nem készült további tervekkel az őszre, mondja Fejér Szilárd.

– Pedig a harmadik hullám végén, júniusban már lehetett tudni, hogy a delta variáns irtózatos ütemben fertőz, és lesz negyedik hullám is – tudjuk meg a sepsiszentgyörgyi Promedical Center vezetőjétől; a laboratórium végzi a legtöbb PCR-tesztet Kovászna megyében.

A védekezést nehezítette az is, hogy Románia rövid idő alatt a második, két év alatt pedig a negyedik kormányát fogyasztja. A kormány, hogy csökkentse a rá nehezedő nyomást, sikerként adta el a közvéleménynek a gyenge oltottsági számokat, és csak idő kérdése volt, hogy ez mikor bosszulja meg magát. Fejér Szilárd szerint gondot jelentett az ortodox egyház hozzáállása is: bár hivatalos álláspontja az volt, hogy be kell adatni az oltást, a nép között szolgáló papok sok esetben mást mondtak.

– A járvány, illetve az oltási kampány elején az alsó papság arra buzdította a híveiket, hogy ne adassák be a vakcinát. Nem vették komolyan a távolságtartási szabályokat sem, az egyházi búcsúkon sem tartották be a korlátozásokat. Mindez nem csoda, a román társadalom több mint fele tudományos analfabéta.

A baj egyre csak növekedett, mára pedig az egészségügy összeomlása már nem rémkép, hanem a hétköznapi valóság. Fejér Szilárd a laboreredményeken is nyomon követte, ahogy felduzzadt a mostani, negyedik hullám.

– A járvány nincs kontroll alatt, van olyan nap, hogy a tesztek fele pozitív.

A kórházak túlterheltek, a nem sürgős beavatkozásokat elhalasztják. Nagyjából 1500-1600 beteg vár a sürgősségin ágyra. A kormány ezért azt tervezi, hogy bővítik az intenzív ellátásban részt vevő osztályok ágyszámát. Ez azonban csak a probléma egyik fele, az ágyak mellé ugyanis személyzet is kellene.

– A sepsiszentgyörgyi kórházakban dolgozó kollégák horrortörténeteket mesélnek. Túl sok fertőzött érkezik túl kevés orvosra. Leterhelődött a rendszer, ezt meg lehetett volna előzni azzal, ha hatékonyabb az oltási kampány.

A politika felelőssége

A vírushelyzet elmérgesedéséért tehát nagyban felelős Románia politikai elitje. Felcser Örs, a nethuszár.ro blog szerzője a Demokratának elmondja, a helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy már a sajtó sem bírja feldolgozni a járvánnyal kapcsolatos hírdömpinget.

– Tragédiából katasztrófa felé halad az ország. Lesz még rosszabb is – summázza.

Az érvényben levő hivatalos protokoll szabályozza, hogy az incidensráta értékei alapján településenként milyen korlátozó intézkedések lépjenek életbe. Romániának azonban már két hete nincs kormánya, az ügyvezető kabinet mozgástere korlátozott, sürgősségi kormányrendeleteket nem hozhat. A helyi hatóságok ezért a saját belátásuk szerint tartják be az előírásokat. A szigorításokat csak parlamenti többséggel lehetne elfogadtatni, népszerűtlen intézkedések mögé azonban egyetlen párt sem akar beállni.

Az orvostársadalom zöme karantént kér, hogy lélegzethez juthassanak a kórházak. A Közegészségügyi Intézet pedig azt követeli a parlamenttől, hogy egész Bukarestet helyezzék karanténba. A politikai verseny tétje azonban most a szokottnál is nagyobb. A szélsőjobboldali-magyargyűlölő AUR a közvélemény-kutatások alapján 18-20 százalékon áll; ha most hétvégén tartanák a parlamenti választásokat, nélkülük jó eséllyel nem lehetne kormánytöbbséget létrehozni. A párt pedig épp vírusszkepticizmusának köszönheti a népszerűségét.

– Az AUR-nak pár hónapja volt egy tüntetése, amely során a jászvásári kórház előtt elhaladva az orvosoknak azt kiabálták: Gyilkosok vagytok! Most ez a politikai színvonal Romániában – meséli Felcser Örs.

A hagyományos – végtelenül korrupt – román pártok tehát kemény versenytársat kaptak. A tét nem kicsi: aki a közeljövőben képes lesz stabil kormánytöbbséget létrehozni, az fogja elosztani az országba áramló pénzt. Hamarosan megérkezik ugyanis az a 30 milliárd euró, amit az újjáépítési alapból kap Románia, illetve ehhez még 50 milliárd a kohéziós alapból is. Szóba sem jöhetnek tehát lezárások, szigorítások, semmilyen döntés, amely egy párt választási esélyeit rontaná.

Egész Románia piros

A halottak és fertőzöttek valós számairól csak találgatások vannak, mivel sok megbetegedést egyszerűen nem jelentenek le, és nincs tömeges tesztelés sem.

– Értelmetlen bármilyen köztes megoldásról beszélni, lezárásra lenne szükség és kötelező oltásra, de ezeket az emberek elutasítják, a politikum pedig nem vállalja a konfrontációt – mondja a Demokratának Lorenzovici László, a Sapientia EMTE tanára, orvos-közgazdász, egészségügyi elemző.

A korábbi hullámok idején foltokban jelentkeztek az egészségügyi rendszer hiányosságai, egy-egy régió került nehéz helyzetbe, így az ország más részein levő kórházak képesek volt segíteni. Mostanra azonban egész Románia bepirosodott. A kórházaknak folyamatosan át kell szervezniük a működésüket, növelni a Covid-osztályok kapacitását, közben pedig bezárulnak az ajtók a többi beteg előtt. Az ország a napokban eléri a heti százezres esetszámot. Lorenzovici László szerint a járvány terjedésének intenzitása csökkenni fog, a görbe most van a csúcson. Az új fertőzöttek állapota azonban csak egy-két hét múlva súlyosbodik majd.

– A kórházakra nehezedő nyomás két-három, a halálozási ráta pedig három-négy hét múlva éri el a csúcsot. A múlt héten az 50 év alattiak napi elhalálozási száma átlagban 24 fő volt, ugyanebben az időszakban 130 személy halt meg naponta a 70 év alatti korosztályból. Nagyon rosszak a mutatók, a halálozási ráta 3-4 százalékos, Európában lakosság­arányosan Romániában a legrosszabb a helyzet.

Azzal Lorenzovici László is egyetért, hogy a politikai döntéshozók környékén kell keresni a mostani kritikus helyzet felelőseit. Elmondása szerint ugyanis az egészségügyi minisztérium nem lépett időben a vidéki falvak felkészítéséért. A harmadik oltással is két hónapot késtek. Közben pedig futószalagon fertőződnek meg a korábban beoltott orvosok, ápolók, akik a védettség miatt könnyen kilábalnak a betegségből, de hosszabb-rövidebb időre így is kiesnek a munkából.

Ez még akkor is gondot okoz az ellátásban, ha tekintetbe vesszük, hogy Romániában csak relatív orvoshiány van. A relatív jelző arra utal, hogy noha arányaiban sok az orvos, a szakosodás szerinti eloszlás aránytalan. Túl sok a sebész, az ortopéd szakorvos, miközben túl kevés az intenzív ellátásban dolgozó. A súlyos egyenlőtlenség oka, hogy évekig rosszul határozták meg a rezidensi keretszámokat. Ezenkívül területi-eloszlási problémák is közrejátszanak a szakemberhiányban. Az egészségügyi minisztérium pedig nem teremtette meg annak a lehetőségét, hogy más szakterületeken dolgozó orvosok koronavírusos betegeket kezelhessenek.

– Másfél éve lett volna a kormánynak, hogy az orvosokat átképezzék egy tanfolyamon. Hatalmas mulasztást követtek el. Romániában is az orvosi diplomát szerzettek többsége általános orvos, a képzettségük lehetővé tette volna, hogy néhány hetes felkészítés után képes legyenek ellátni egy koronavírusos beteget – mondja Lorenzovici László. A szakember román kollégáitól azt hallotta, hogy az ország oxigéntartaléka kifogyóban van, a készletek talán már csak napokra elegendőek. A kórházigazgatók attól félnek, hogy megismétlődik, ami Indiában történt a nyáron.

Lorenzovici szerint a szigorításoknak súlyos következménye lenne. A román gazdaság nehezen bírna el még egy leállást. Az ország 2020-ban és 2021-ben az elmúlt 30 év államadósságának a felét halmozta fel. Ennek pedig egészségi kockázatai is vannak, hiszen a szegénység nyomában mindig betegség és halál jár.

De nincs minden veszve. Románia a legrosszabb napokat éli át, néhány hét múlva azonban csökkenésnek indulnak majd az esetszámok. Közben sokak átesnek a betegségen, illetve az oltakozási kedv is növekedett a dermesztő tv-felvételek láttán. Eddig hetente 40 ezren oltatták be magukat, nemrég ez a szám ennek négyszeresére, 120 ezerre emelkedett. A lakosság megijedt, a bizonytalanok pedig a vakcina mellett döntöttek. Két-három hét múlva kezd majd csökkenni a fertőzöttek száma, karácsonyra Románia eléri a járványgörbe alját. Ha nem jön semmi közbe, békés lesz az ünnep.