Szerbia kérni fogja a NATO-tól, hogy katonák, rendőrök mehessenek Koszovóba
A szerb kormány a csütörtök esti ülésén úgy döntött, hogy az államfő kérésével összhangban kérelmezni fogja a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó erőnél (KFOR), hogy szerbiai katonák és rendőrök mehessen Koszovóba a feszült helyzet kezelése érdekében – jelentette be a szerbiai közszolgálati televízióban Aleksandar Vucic köztársasági elnök, aki maga is részt vett a kormányülésen.
Erre Szerbiának lehetősége van annak a határozatnak köszönhetően, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa adott ki szerb-koszovói háború lezárását követően 1999-ben, ám Belgrád korábban sosem kérte ezt.
Aleksandar Vucic elmondta, néhány száz, de ezernél nem több fegyveres Koszovóba lépését kezdeményezik, ám megismételte korábbi kijelentését is, miszerint nem bízik abban, hogy a kérést jóváhagyják.
Csütörtökön Vjosa Osmani koszovói elnök is utalt arra, hogy Szerbia kérni fogja a fegyveres erők Koszovóba telepítését, ám azt is kijelentette: a szerb hadsereg 1999 óta nem léphet be Koszovó területére, és ez így is marad.
Koszovó északi részén hónapok óta feszült a helyzet. A helyi szerbek hetedik napja barikádállítással és a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőkhöz vezető utak lezárásával tiltakoznak az ellen, hogy a koszovói rendőrség letartóztatott egy egykori koszovói szerb rendőrt, aki állításuk szerint terrortámadást tervezett a választási bizottság épületei ellen.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.