Fotó: ShutterStock
Hirdetés

Az Értékek Uniója vagy Értékszövetség (WerteUnion) a CDU és a CSU konzervatív magját képviseli. Jelenleg egyesületként működik, tagjai a január 20-i taggyűlésükön dönthetnek az új párt megalapításáról, közölte Hans-Georg Maaßen a DPA német hírügynökséggel. Maaßen a CDU Friedrich Merz-féle vezetésével indokolta az egyesület párttá alakításának szándékát.

– Egyesületünk számos tagja ma azt mondaná, nem azért támogatta Merzet az elnökválasztáson, hogy azután maradjon minden a régiben. Világossá vált, hogy a CDU elnöke és elnökségi tagjai nem állnak készen a politika megváltoztatására. Inkább a Merkel-féle CDU baloldali irányvonalát folytatják. Merkel politikája azonban minden területen jelentős károkat okozott Németországnak – állította a szervezet elnöke.

Hans-Georg Maaßen 2012-től 2018 novemberéig a belügyi hírszerzés, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) elnöke volt. Sorsdöntő vitája Angela Merkellel közvetlenül a 2018-as chemnitzi tüntetések után bontakozott ki, amelyekről a Demokrata is beszámolt. A demonstrációkat az váltotta ki, hogy a városi fesztiválon egy 35 éves férfit több késszúrással megölt egy migráns. Két másik férfit is súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba, őket is megkéselte a később őrizetbe vett 22 éves iraki és a 23 éves szír bevándorló. Chemnitzben a felháborodás bevándorlásellenes tüntetésekbe fordult.

Fotó: ShutterStock
Friedrich Merz

Maaßennek az állásába került, hogy ellentmondott a kancellárnak, aki szerint Chemnitzben a tüntető csőcselék „embervadászatot folytatott migránsok ellen”. Maaßen viszont nem talált erre semmilyen hiteles hírszerzési bizonyítékot. Megkérdőjelezte annak a videónak a valódiságát is, amelyen egy fekete ruhás férfi látható, aki a tüntető tömegből kilépve egy másik férfi után ered. A felvétel azonban bejárta a sajtót. A német média a tüntetéseket kiváltó véres gyilkosság helyett ekkor már csak a „radikális jobboldali utcai erőszakkal”, a „chemnitzi puskaporos hordóval”, a „gátlástalan idegengyűlölettel” foglalkozott.

Korábban írtuk

A szégyen napjai Chemnitzben címmel írt cikksorozatot a Bild, a Süddeutsche Zeitung pedig a rendőrség szemére vetette, hogy tehetetlen, mert a kormány évek óta szemet huny a szélsőjobb terjedése fölött, miközben szerintük a jobboldal radikalizálódott és szervezetté vált. „Ahol hajtóvadászat lehetséges, ott megszűnik a jogállam” – írta vezércikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lihegő Bild+ még ennél is tovább ment. Szászországot „barna, dühös, idegengyűlölő” tartománynak bélyegezte.

Maaßen viszont kitartott amellett, hogy a belső hírszerzés nem talált bizonyítékot az embervadászatra, és kétségbe vonta a szóban forgó felvétel valódiságát:

– Sok német médiamanipulációt láttam már, de az, hogy a politikusok és a média szabadon kitalálhat egy embervadászsztorit, majd ellenőrzés nélkül terjesztheti, ez számomra a dezinformáció új szintjét jelenti Németországban – jelentette ki 2018 októberében a Berner Club hírszerzési vezetői előtt tartott beszédében. (Az alapítás helyéről elnevezett Berner Club, amely egyúttal a CIA európai központja is volt, az EU-tagállamok, valamint Norvégia és Svájc nemzeti titkosszolgálati vezetőinek informális éves találkozója.)

Maaßent még az év novemberében eltávolították hivatalából. Korengedményes nyugdíjba küldték, 56 évesen. Utódja Thomas Haldenwang lett, aki azonnal elrendelte a nyomozást, de nem a gyilkosság elkövetője, hanem az AfD ellen.

Hans-Georg Maaßen

Azóta bő öt év telt el. Merkel után jött Scholz, aki népszerűtlenebb, mint eddig bárki. A balliberális–zöld koalíció tevékenységével a szavazók 83 százaléka elégedetlen, 41 százalékuk arra számít, hogy a kormány még az idén megbukik. A CDU ma egy olyan autónak látszik, ami egyre nagyobb sebességgel rohan a falnak. Maaßen a kiutat keresi ebből a helyzetből, ami nem is lenne reménytelen, ha hagynák a természetes folyamatokat kibontakozni. Ezt hívják úgy, hogy demokrácia. De Németországban ma másképp folyik a játék.

A jelenlegi erőviszonyokat illetően valamennyi közvélemény-kutató hasonló eredményre jutott. Az INSA intézet január 3-i felmérése szerint ha most vasárnap tartanák a Bundestag-választást, a CDU–CSU 32 százalékkal megnyerné. A második helyen végezne az AfD, 22,5 százalékkal. Ha az első két helyezett kormányt alakítana, meglenne a kényelmes többségük. Az FDP-vel együtt (5 százalék) akár a kétharmad is. Ennek egyetlen akadálya van, az AfD, amelyet épp most akarnak betiltani.

Az Értékek Uniója különösen konzervatívnak számít a CDU-hoz képest. Mintegy négyezer tagja van, a CDU meredeken csökkenő, de még mindig több százezres tagságához képest ez az arány elenyészőnek tűnhet. Ám a nagy földindulások mindig kis repedésekkel kezdődnek. Okozhat-e ilyen változást a jobboldalon, illetve kikből tevődhet össze az Értékek Uniója leendő szavazóbázisa?

Maaßen elképzelése szerint az új párt a CDU–CSU konzervatív szavazóiból, a CDU–CSU-ban csalódott nem szavazókból, az FDP táborából, a bajorországi Szabad Választók híveiből és azokból az AfD-szimpatizánsokból áll majd, akik balra állnak a szélsőjobbosnak bélyegzett türingiai pártelnöktől, Björn Höckétől. Ez a szavazóbázis Maaßen szerint a német lakosság 20-30 százaléka, rendkívül nagy potenciált rejt magában, és nem lehet olyan egyszerűen rásütni a szélsőjobbos bélyeget. Lehetséges koalíciós partnerként elsősorban a CDU–CSU jöhetne szóba, amely így nem függne többé a Zöldektől.

Logikus elképzelés, csak egy baj van vele. A CDU vezetését láthatóan bosszantják Maaßen tervei, és máris megpróbálták beszorítani őt is a szélsőjobb sarokba. Ahol köztudomásúlag azok vannak, akikre soha nincs vadászati tilalom, és ellenük minden meg van engedve. A demokrácia védelmében persze.