Gyorsan állampolgárságot kaphatnak a migránsok
Tizennégymillió új német
Az SPD feltette a koronát arra, amit 2015-ben a CDU a tömeges illegális bevándorlás támogatásával megkezdett. A német kormány elfogadta az állampolgársági törvény módosítását, aminek értelmében akár 14 millió új német állampolgár kaphat teljes körű szavazati jogot. Akik pedig csak fél éve vannak Németországban, az SPD kampányígérete szerint rövidesen szavazhatnának a helyhatósági választásokon. Németország mint nemzetállam egyre inkább megszűnik létezni.
Augusztus 23-án a német szövetségi kormány jóváhagyta az állampolgársági törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Nancy Faeser SPD-s belügyminiszter terjesztett elő. A Bundestagnak még el kell fogadnia, de ez már csak formalitás: a baloldali jelzőlámpa-koalíciónak többsége van a törvényhozásban.
A német útlevél és a vele együtt járó jogok, elsősorban a szavazati jog innentől bárki számára könnyen hozzáférhető. A törvényjavaslat értelmében a honosítás már öt, de akár három év németországi tartózkodás esetén is lehetségessé válik – a korábbi nyolc év helyett.
Eddig még különleges integrációs teljesítmény esetén is legalább hat évig kellett tartósan és jogszerűen Németországban élni, mielőtt az illető megszerezhette a német állampolgárságot. Követelmény volt továbbá a szóbeli és írásbeli nyelvtudás, valamint a honosítási vizsga. Feltétele volt még az állampolgárságnak a korábbi feladása, kivéve az uniós és a svájci állampolgárokat.
Mindkét feltételen könnyítettek. Nyelvtudás tekintetében például a vendégmunkásoknak elegendő, ha a mindennapokban meg tudják értetni magukat. Az SPD-s belügyminiszter törvényjavaslata értelmében az új állampolgársági/honosítási törvénynek a korábbival szemben lehetővé kell tennie a kettős, illetve többszörös állampolgárságot. „Sok migráns úgy érzi, hogy Németországhoz tartozik, de nem akarja feladni korábbi állampolgárságát, mert kötődést érez a származási országához” – áll a törvényjavaslatban.
A döntés akár hárommillió ember számára könnyítheti meg a német állampolgárság megszerzését. Ennyi nem uniós polgár (zömében migráns) él már több mint nyolc éve a szövetségi köztársaságban. A külföldi szülőktől született gyermekek pedig a jövőben automatikusan német állampolgárságot kapnak.
A 2015 óta érkezett migránsok innentől szavazati joggal rendelkező német állampolgárok lehetnek. Három év kimagasló integrációs teljesítmény esetén mindazok, akik 2020-ban vagy azelőtt érkeztek. De még öt év átlagos integrációs teljesítmény esetén is, akik 2018-ban vagy előtte jelentek meg Németországban. 2025-ben pedig, amikor szövetségi választás lesz, simán szavazóvá válhatnak a 2020-ban érkezettek is. Az integrációs teljesítmény alatt azt kell érteni, hogy az illető dolgozik és eltartja magát, illetve családját. A szociális segélyen tengődőket ugyanakkor nem lehet honosítani – de vannak kivételek. Például azok a szülők, akik közül csak az egyik dolgozik, illetve akik ugyan teljes munkaidőben dolgoznak, de mégsem elég a jövedelmük ahhoz, hogy eltartsák magukat. A munkaviszony megkövetelése annak fényében, hogy a következő évre tervezett központi költségvetés oroszlánrészét, mintegy kétharmadát a személyi, illetve szociális kiadások és a hitelek kamatai teszik ki, nem meglepő.
De ez még nem minden. A fenti hárommilliónál, vagyis a 2015 óta érkezetteknél az új német állampolgárjelöltek száma jóval magasabb. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint csaknem tizenegymillió(!) ember él az országban német állampolgárság nélkül. Konkrétan minden nyolcadik lakos. A legnagyobb a török közösség, amely üdvözli a törvénymódosítást, és a honosítási kérelmek felfutását várja a törvény elfogadásától.
– Nagy tömegekre számítunk a németországi törökök körében, különösen a második generációból – jelentette ki Gökay Sofuoglu, a németországi török közösség szövetségének elnöke.
A honosításnak van egy polkorrekt ideológiai kritériuma is. „A rasszizmussal, antiszemitizmussal vagy idegengyűlölettel vádolt személyeket nem honosítjuk.”
– Ha nem osztod az értékeinket, nem válhatsz németté! – hangsúlyozta Nancy Faeser.
A honosítási törvény módosításával megkezdődött az új választók toborzása a migránsok köréből, ám Faeser egyre nagyobb fokozatra kapcsol.
Az október 8-án tartandó hesseni tartományi választás hajrájában az ő vezetésével induló hesseni SPD azt ígéri, hogy szövetségi szinten a Bundestagban és a tartományi kormányokat tömörítő Bundesratban is azért küzd, hogy az önkormányzati választásokon szavazati jogot kapjon mindenki, aki hat hónapnál hosszabb ideje él az országban. A gyakorlatban általában hat hónapnál tovább tart, mire a migránsok határozatlan idejű tartózkodási engedélyt kapnak. A fentiek értelmében tehát már a határozatlan időre szóló tartózkodási engedéllyel sem rendelkező menedékkérők is szavazhatnának…
Faeser emellett megkönnyítené a migránsok hozzátartozóinak bevándorlását is. Nemcsak azokét, akiknek már befogadták a menedékkérelmét, hanem az úgynevezett kiegészítő védelemre szorulókét és a kíséret nélkül érkező kiskorúakét is. Továbbá úgy véli, hogy a havonta befogadható hozzátartozók számának korlátozását is fel kell oldani.
Faeser javaslatait heves tiltakozások kísérik. A brémai migrációkutató intézet professzora, Stefan Luft szerint a szavazati jog egyértelműen állampolgársághoz kötődik. Az EU-polgárokra vonatkozó különleges jogrend kiterjesztése leértékeli, aláássa az integráció, az állampolgárság és a szavazati jog közötti kapcsolatot.
A CDU veszélyes tévútnak tartja a szövetségi belügyminiszter ámokfutását, az AfD pedig egyenesen bűncselekménynek, amiért a politikusnak bíróság előtt kellene felelnie. Ám a jelzőlámpa-koalíciónak többsége van, keresztül tudja vinni az akaratát.
Az SPD a munkaerőhiány kezelésével indokolja az intézkedéseit, ám a valóságban csak a hatalom érdekli a baloldali német kormányt. Elvesztették a választóikat, történelmi mélyponton a támogatottságuk, ezért kellenek az „újnémetek”: a migránsokkal akarnak választást nyerni.