Az Európai Ügyészség elé került a baloldali spanyol kormány korrupciós botránya. Az EU-s költségvetéssel szemben elkövetett visszaéléseket kivizsgáló testület közleményében az áll, hogy miután „egyéni panasz” érkezett hozzájuk, majd ezt követően ellenőrizték az ügy hátterét, úgy döntöttek, hogy megindítják a vizsgálatot közpénzek elsikkasztása, csalás és befolyással üzérkedés gyanúja miatt.

Hirdetés

A Koldo névre keresztelt korrupciós ügy február végén robbant ki Spanyolországban, de a koronavírus-járvány idejére nyúlik vissza. A szocialista (PSOE) kormány akkori közlekedési minisztere, José Luis Ábalos és tanácsadója, Koldo Garcia közvetítő szerepet tölthetett be elsősorban a Kanári- és a Baleár-szigetek kormánya, valamint egy egészségügyi szolgáltatásokkal is foglalkozó cég között annak érdekében, hogy a regionális vezetők tőlük vásároljanak szájmaszkokat.

A közvetítésért cserébe Garcia tetemes mennyiségű kenőpénzt kaphatott, amit a rendőrség közlése szerint alátámaszt a férfi látványos vagyongyarapodása a vizsgált időszakban.

A spanyol csendőrség jelenleg négy kétes maszkszerződést vizsgál a szigetcsoportot érintő szálon, amelyeket 2020 áprilisa és májusa között írtak alá több mint 16 millió euró értékben. A Baleár-szigetek akkori elnökét, egyben a jelenlegi házelnököt, a szocialista Francina Armengolt nemcsak azzal gyanúsítják, hogy a Garcia-féle cégtől vásárolta meg a maszkokat, hanem felmerült az is, hogy veszélybe sodorta a szigetlakók életét azzal, hogy egy magas rangú tisztségviselő figyelmeztetése ellenére hibásnak minősített egészségügyi eszközöket vásárolt a vállalattól.

Hasonlóval gyanúsítják a Kanári-szigetek akkori szocialista elnökét, Ángel Victor Torrest is, aki jelenleg Pedro Sánchez kormányának területpolitikai tárcáját vezeti.

A gyanú szerint a kifizetéshez uniós forrásokat is felhasználhattak, ezért döntött úgy a luxemburgi székhelyű ügyészség, hogy a történtek mélyére ás. A konzervatív Néppárt (PP), amely két évvel ezelőtti feljelentésével kulcsszerepet tölt be abban, hogy a Koldo-ügy kirobbant, hétfőn hivatalos úton kérvényezte Armengol azonnali távozását a házelnöki posztról, mivel szerintük személye hiteltelenné teszi a parlament intézményét és rossz színben tünteti fel Spanyolországot.

Armengol kedd délelőtti sajtótájékoztatóján azonban közölte: hasonlóan a volt közlekedési tárcavezetőhöz, ő sem fog lemondani, mivel ártatlan, és a Baleár-szigeteken az ő idejében megkötött szerződések mindegyike törvényes volt.

„A valóság az, hogy mindent megtettünk azért, hogy megmentsük és megvédjük az embereket (…) Nem fogom hagyni, hogy bemocskolják sem az én, sem a kormányom, sem azoknak a személyeknek a nevét, akik rengeteg erőfeszítést tettek azért, hogy megvédjék a spanyol állampolgárokat (…) A politika nem arról szól, hogy mindent besározunk”

 – fogalmazott Armengol.

A korrupciós botrány nemcsak a spanyol szigetvilágot, hanem más régiókat, valamint kormánytagokat is érinthet. Belekeveredett az ügybe a jelenlegi belügyminiszter, Fernando-Grande Marlaska, a pandémia idején az egészségügyi tárcát vezető Salvador Illa, valamint újabban az a Santos Cerdán is, aki a szocialista párt és a 2017 óta Brüsszelben bujkáló volt katalán elnök, Carles Puigdemont közti tárgyalásokat vezette.

Az ő közreműködésének köszönhető, hogy a katalán szeparatisták tavaly novemberben – alkotmányellenes ígéretekért cserébe – igennel szavaztak Pedro Sánchez miniszterelnöki beiktatására. A szocialista párt így megtarthatta hatalmát annak ellenére, hogy a konzervatív Néppárttal szemben elvesztette a tavaly nyári előre hozott parlamenti választásokat.

A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.

Korábban írtuk