Az amerikai egyeztetések éppen akkor kezdődtek el Washingtonban, amikor megindult a nagy ukrán ellentámadás, az Egyesült Államok célja ugyanis, hogy Kijev erős tárgyalási pozícióba kerüljön, ha végül béketárgyalásokra kerül sor. Az eszközök küldése a Fehér Házban is vitatéma volt, egyes tisztviselők ugyanis attól tartanak, a Biden-adminisztrációt számtalan kritika fogja érni, amiért a lőszer komoly egészségügyi és környezeti kockázatokkal járhat.

Hirdetés

Szakértők ugyanakkor rámutattak: az urán sűrűsége jóval nagyobb az óloménál, ezért kiválóan alkalmazható páncéltörő lövedékek gyártásához, emellett nem keletkezik radioaktivitás a fegyver bevetésekor.

Az ukrajnai háború során azonban számos alkalommal lehetett már hallani arról, hogy politikai vezetők nukleáris fegyverek bevetéséről beszélnek, legutóbb Aljakszandr Lukasenka hangoztatta, nem habozna atomfegyverhez nyúlni, ha külső veszély fenyegetné országát. A posztszovjet ország a napokban kezdi meg fogadni az orosz taktikai nukleáris fegyvereket.

A fém kémiai toxicitása jelenti a legnagyobb veszélyt

Az ENSZ szerint a fém kémiai toxicitása jelenti a legnagyobb potenciális veszélyt, ami hosszú távon bőrirritációt, veseelégtelenséget okozhat, valamint növelheti a rák kockázatát azokon a területeken, ahol bevetették azokat. Több ezer szerbiai lakos azt állítja, a délszláv háborúk során bevetett NATO-bombák következtében lett rákos, ők be is perelnék a katonai szövetséget.

A közülük többeket képviselő Srdan Aleksic ügyvéd elmondta, a NATO elismerte, hogy 15 tonna szegényített uránt használt fel Koszovóban, valamint két tonna szegényített uránt Dél-Szerbiában Vranje, Bujanovac és Presevo településeken.

A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.

Korábban írtuk