Fotó: shutterstock.com/Alexandros Michailidis (archív)
Hirdetés

A konzervatív politikus a díjazottat, azaz az ukrán államfőt és az ukrán népet méltatva kiemelte, hogy Volodomir Zelenszkij „Ukrajna hőse és Európa példaképe”.

Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja „a jó és a rossz örök konfliktusának manifesztációja”, Volodomir Zelenszkij pedig a jók oldalának megtestesítője.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna az emberi méltóság, a véleményszabadság és az állam és egyház szétválasztásának európai értékeit védelmezi, Oroszország viszont „Európa tagadása”, ahol az állampolgár csupán „gyalogáldozat”, az egyház „állami szerv” és a hazugság igazságot jelent, az ukránokat így nácinak nevezik, a rabságot szabadságnak, az Ukrajna elleni jogtalan támadást pedig különleges műveletnek.

A többi között arról is szólt, hogy az EU csak akkor lehet egységes, ha Ukrajna teljes jogú tagként csatlakozik a közösséghez. Amíg Ukrajna az orosz támadás miatt megosztott, addig egész Európa megosztott, és „amikor ukránok halnak meg a szabadságunkért, akkor Európa szíve vérzik” – mondta a lengyel kormányfő.

Olaf Scholz német kancellár kiemelte, hogy az európai egységért végzett kiemelkedő munkáért járó Nemzetközi Károly-díj történetében első alkalommal tüntetik ki egyszerre egy ország népét és vezetőjét. Mint mondta, az ukránok szabadságszeretete és ellenálló képessége reményt nyújt és ösztönöz más népeket is, kitüntetésük pedig a kezdőpontja lehet egy folyamatnak, amelynek során nemcsak Ukrajna, hanem a Nyugat-Balkán egésze, Moldova és távlatosan akár Georgia is elnyerheti az uniós tagságot.

A lengyel kormányfő és a német kancellár mellett a kitüntetettet méltató harmadik szónok, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kiemelte, hogy az ukrán nép és vezetője az európaiak közös értékeiért harcol. Mint mondta, az ukránok „szó szerint a vérüket adják” a szabadságért, az emberi jogokért és a békéért, Vlagyimir Putyin Oroszországa pedig szemben áll mindazzal, amiért nemcsak az idei, hanem az eddigi kitüntetettek vallottak, köztük Helmut Kohl néhai német kancellár.

Volodimir Zelenszkij a díjat megköszönő beszédében hangsúlyozta, hogy az ukránok semmit nem akarnak erősebben, mint a békét, de a békéhez csak „a gonosz agresszor”, vagyis az Oroszország feletti győzelmen keresztül vezet út.

Mint mondta, csak igazságos és méltányos békével lehet véget vetni a háborúnak, az orosz birodalmi agressziónak pedig egyedül az vethet gátat, ha Ukrajna nemcsak az EU-, hanem a NATO-tagságot is megszerzi.

Aláhúzta, hogy egész Európa sorsa az ukrajnai háborútól függ, mert Oroszország fő célja nem Ukrajna bekebelezése, hanem az európai egységfolyamat visszafordítása. Azonban „az agresszor egyedül van és nem félünk tőle”, Ukrajnának pedig olyan támogatói vannak, mint Németország és a német szövetségi kormány – mondta az ukrán államfő, kiemelve, hogy Európa „örökre hálás lesz” a német kormánynak, amiért az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása után saját védelmi képességének megerősítése és Ukrajna támogatása mellett döntött.

A Nemzetközi Károly-díjat az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben. A korábbi kitüntetettek között van Ferenc pápa és Emmanuel Macron francia elnök, Klaus Iohannis román államfő, Bill Clinton volt amerikai elnök és két magyar személyiség, Konrád György író (2001) és Horn Gyula néhai kormányfő, aki 1990-ben kapta meg az elismerést, külügyminiszterként végzett munkájáért.

Az elismerést adományozó testület – amelyet Aachen mindenkori polgármestere vezet – azzal indokolta az ukrán nép és az ukrán elnök kitüntetését, hogy az ukránok a nemzetközi joggal ellentétes és „kimondhatatlanul brutális orosz támadó háború áldozatai”, de Volodomir Zelenszkij vezetésével a haza szuverenitása és a polgárok élete mellett „Európát és az európai értékeket is” védelmezik.

Korábban írtuk