Március 31-én zárul az Új Széchenyi Terv aktuális pályázata, amelyben családi házak és maximum 12 lakásos társasházak tulajdonosai igényelhetnek állami támogatást melegvíz-ellátásuk napkollektorral történő kiváltására. A nyertesek beruházásának 50 százalékát az állam állja, amennyiben a támogatás összege nem több 800 ezer forintnál. Utóbbi könnyen megvalósíthatónak látszik, egy átlagos család igényeit kiszolgáló napkollektorrendszer ugyanis mintegy egymillió forintból építhető fel.

A több év szünet után kiírt pályázat hatására megélénkült a napkollektorok iránti érdeklődés. A piaci szereplők abban bíznak: folytatódhat az ágazat 2008-ban megrekedt felfutása. S az év második felében talán további állami pénzek érkezhetnek az uniós támogatások ígért átcsoportosítása miatt.

Öt-tíz év megtérülés

A gödöllői Szent István Egyetem tanulmánya megállapítja: Magyarországon kedvezőbbek a Nap energetikai hasznosításának feltételei, mint sok európai országban. Bár télen aránylag kevés a fény, mégis az éves melegvíz-fogyasztás 60-70 százaléka fedezhető lenne napkollektorok használatával. Ehhez képest nagyon kevés, mindössze évi 1600 lakást szerelnek fel ilyen berendezésekkel. A zöldszervezetek által végzett összehasonlítások szerint kifejezetten pazarlóan bánunk a Nap energiájával.

A napsugárzásból hazánk területére háromszázötvenszer annyi energia érkezik, mint amit egyébként az ország összesen felhasznál. Ma már a gyengébb napsugárzást is hasznosítani képes napkollektorrendszerek kaphatók, ezek évi 280-300 napon képesek az energiatermelésre. Mégis Magyarországon mindössze kb. 180 ezer négyzetméter napkollektor-felület működik. A szomszédos Ausztriában, ahol pedig a napsugárzási viszonyok kicsivel rosszabbak, a kiépített kapacitások összterülete meghaladja a 4 millió négyzetmétert.

– Miért fizetünk a fosszilis energiáért, amikor a napenergia ingyen van? – kérdezi Varga Pál, a napkollektor-rendszereket telepítő Naplopó Kft. ügyvezetője. Mind mondja, egy átlagos család melegvíz-igényét már a tetőre helyezett 4-6 négyzetméteres napkollektor-felület is képes biztosítani. Ennek kiépítése – a hőelvezetésre és tárolásra szolgáló egységekkel együtt – egymillió forintból megvalósítható. Számításaik szerint ez öt év alatt megtérül, amennyiben nappali, s nyolc év alatt, amennyiben éjszakai fogyasztású villanybojlert váltanak ki vele. S 12 év alatt, amennyiben korábban gázzal állították elő a meleg vizet.

A napkollektort, a Nap energiájának vízmelegítésre történő hasznosítását sokan összekeverik a napelemekkel. Utóbbi elektromos áram termelésére szolgál, előbbi pedig folyadékrendszerbe táplálja a napsugárzásból előállított meleget. Primitív napkollektoros egységeket Görögországban szinte minden ház tetején találunk: a lapostetőkön sorakozó napkollektorokkal egybeépített tartályok sokszor csak egyszerű gumitömlőkkel csatlakoznak a ház melegvíz-rendszeréhez.

Magyarországon ennél bonyolultabb hálózatok kiépítésére van szükség. A téli fagyok és a kevesebb napsütés miatt lényegesen jobb hatásfokú, s a tározó egységeket a ház belsejébe rejtő rendszerek telepítésére van szükség. A mai korszerű napkollektorok a beérkező napenergia mintegy kétharmadát hasznosítani tudják, és az év 365 napjából 280-300 napon (tehát a szűrtfényes téli időszak jelentős részében is) képesek energiatermelésre. Bár a napkollektor valójában csak a sugárzási energia befogására alkalmas, sötét felületű lapokat jelenti, valójában a legtöbb vállalkozás komplett rendszer telepítésére ad ajánlatot. Ami magában foglalja a hőt a háztetőkről elvezető csőkígyókat, és a tárolásra szolgáló tartályokat is.

A melegvíz-előállításon kívül egyébként a napkollektorral termelt energia őszi és tavaszi időszakban alkalmas lehet a fűtés kiváltására is, nyáron pedig medence fűtésére. S a napkollektoros rendszer hagyományos kazánnal együtt is telepíthető, ahol a kazánfűtés csupán az igazán hideg időszakokban segít rá a hőtermelésre.

Fővárosi családi házakon

– A lakosság egyelőre sokkal inkább érdeklődik a napkollektoros rendszerek, mint a napelemek telepítése iránt – mondja Sárdi János, a mindkét technológiában kivitelezést vállaló Densár Kft. ügyvezetője. – A kormányzati támogatások ugyanis alapvetően meghatározzák a keresletet, márpedig ilyet egyelőre csak napkollektorokra írnak ki. S a támogatást is figyelembe véve a napkollektoros rendszerek megtérülése sokkal rövidebb, akár öt év is lehet.

A szakember tapasztalatai szerint a napenergia hasznosítása iránt inkább a fővárosiak és az agglomerációban élők érdeklődnek. A megbízók jelentősebb részét inkább a környezet iránti elkötelezettség motiválja, de szükség van az átlagnál jobb finanszírozási képességre is, hisz még az uniós pályázatok is utófinanszírozással fizetnek.

Szintén a környezettudatosságot tartja fő motiváló tényezőnek a Naplopó Kft. vezetője. Mint mondja, megbízóik többsége átlagos családi házzal rendelkező ember, az úszómedencékre vonatkozó megbízás ehhez képest ritka. A sajátos magyar viszonyoknak köszönhetően cége napelemek telepítésével nem is foglalkozik, a napkollektorok tekintetében viszont már most azt kívánná a racionalitás, hogy minden családi házon legyen egy egység. Ezzel a lakosság is spórolna, és az ország energiaszámlája is kisebb lenne.

A kimutatások szerint a magyar háztartások energiafogyasztásának 70 százalékát a hőtermelés viszi el.

A Densár Kft. és a Naplopó Kft. – a legtöbb magyarországi szerelőközponthoz hasonlóan – a nyugati világ nagy napkollektorgyárainak termékeit forgalmazza. Mint mondják, e technológia fejlesztésével a nyugati világ jelentős előnyben van, ezzel a hazai gyártóknak nehéz versenyezni, főleg úgy, hogy a hazai piac még nem elég nagy. A Naplopó Kft. a kiegészítő alkatrészekben ugyanakkor használ magyar termékeket is – például a bojlergyártásról ismert Hajdú immár napkollektor-tartályokat is gyárt. Pedig néhány éve Magyarországon is megjelentek az első napkollektorgyárak.

Sőt, ahogy Péter Zoltán, a kecskeméti PÉTER IMPEX Kft. vezetője hangoztatja: immár létezik egész Európában bejegyzett magyar napkollektor-szabadalom is.

– A kontinens 48 országában jegyeztettünk be mintaoltalmat – mondja a feltaláló. – Hároméves kísérletsorozat eredményeként réz helyett alumíniumcsövekből gyártott napkollektort fejlesztettünk ki. A Kecskeméten gyártott újfajta energianyelő berendezésekből az elmúlt három évben már több mint százat telepítettek. Az alumíniumkollektor könnyebb, harmadával vékonyabb, hőelnyelő része pedig műanyag helyett időállóbb fémoxidból készül. A berendezés vízűrtartama is kisebb, helyette viszont magasabb hőfokon történik a hőátvitel. Így egy egész család igényeit kiszolgáló berendezés már 800 ezer forintért elérhető. S nem mellékesen az import réz helyett itthon fellelhető alapanyagból készül, aminek élettartama – ahogy egykor a buszkarosszériáknál, vagy akár a Trabant-motoroknál megtapasztalhattuk – a harminc évet is meghaladja.

A berendezés a fővárosi Műszaki Egyetem figyelmét is felkeltette, ahol több kollektorral együtt párhuzamos méréseket végeznek vele.

Indulhat a tömbházprogram

A napkollektorok építése tehát öt-tíz év alatt megtérül, nem mindegy azonban, hogy a szerkezet mennyi ideig képes aktív hőtermelésre. A nagyobb gyártók harminc év körüli élettartamot ígérnek. A legújabb tanulmányok szerint azonban az úgynevezett síkkolektoroknak húsz év után – az újabb fejlesztésű, úgynevezett vákumcsöves típusoknak pedig már öt év után – csökkenni kezd a teljesítményük. A napkollektor élettartama azonban több más tényezőtől is függ. Az olcsón beszerezhető kínai kollektorok például már 10-15 év után erősen korrodálnak, műanyag felületük pedig a hőelnyelő fekete helyett rozsdabarnává válik. Egy jó kollektort rövid távon takarékosnak látszó döntésekkel is elronthatunk. A nem megfelelő fagyálló folyadék például a hőközvetítő rendszerben a napsugárzás hatására elsavasíthatja a rendszert, és maga indíthatja be a korróziós folyamatokat.

Napkollektorokat Magyarországon eddig szinte kizárólag családi házak tulajdonosai építtettek. Pedig a Szent István Egyetem tanulmánya szerint igazi nagy lehetőséget a panziók, kempingek, üdülőhelyi szállodák számára rejt, ahol nagyságrendekkel nagyobb a meleg víz iránti igény, miközben a vendégforgalom nagy része nyárra koncentrálódik. S szintén szerepet játszhatnának a napkollektorok a mezőgazdaság fűtési, vízmelegítési célú fejlesztéseiben.

Két évvel ezelőtt a kormányváltáskor az Új Széchenyi Terv egyik kiemelt pontja volt a zöldgazdaság fejlesztése. Ahogy Varga Pál a Naplopó Kft.-től megjegyzi, a szakma nagy várakozással tekintett az új program elé, de végül a korábban is létezett pályázatokhoz képest lényegesen új lehetőségek nem nyíltak meg. Pozitív változást hozott ugyanakkor a tavaly októberben indult, s idén márciusban záródó pályázat.

A korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb keretet, közel hárommilliárd forintot sikerült a lakossági napkollektoros rendszerek támogatására elkülöníteni. A pályázat viszonylag egyszerű, és a napkollektoros vállalkozások többsége ingyen vállalja, hogy a megrendelők helyett elkészíti a teljes pályázati dokumentációt. Valójában azonban a családi házaknál is nagyobb megtakarítást biztosíthatnának a többemeletes társasházakra felhelyezett napkollektorok.

Péter Zoltán számításai szerint itt családonként 300 ezer forint is elég lenne a kiépítésre – vagyis a befektetés szűk 4 év alatt megtérül.

A kormányzati ígéretek szerint az alumíniumkollektorral rövidesen indul egy 3200 lakást érintő tömbház-rehabilitációs mintaprogram. Aminek sikere esetén várhatóan országosan is indítanak egy nagy, tömbházakra kiterjedő napkollektor-fejlesztési programot.

Kárász Andor