Milyen egy úgynevezett passzívházban élni? Mennyibe kerül az építése? Mennyivel kevesebb a rezsije? Egyáltalán, miért jó a passzívház? Egyszerű a válasz: egy ilyen épület négyzetméterenként legfeljebb 15 kilowattóra fűtési és hűtési energiát igényel egy év alatt, illetve az összes primer energiaigénye a háztartási árammal és a melegvíz előállítására fordított energiával együtt is csak 120 kilowattóra lehet. Ezek a mutatók egy átlagos magyar ház vagy lakás fűtéséhez képest 80-90 százalékos megtakarítást jelentenek.

Mindezt a hőhídmentes és légtömör szerkezet, a vastag hőszigetelés, a háromrétegű ablakok teremtik meg, amelyek révén az épület olyanná válik, mint egy termosz.

Mivel a hagyományos szellőztetés energiapazarló lenne, a ház alapvető tartozéka egy folyamatosan és automatikusan működő, hővisszanyerős szellőztetési rendszer, aminek segítségével a levegő két-három óránként teljesen kicserélődik, minimális hőveszteséggel. Mivel az épület úgy tartja a meleget, mint egy paplan, fűtésében gyakorlatilag minden hő részt vesz, ami benne keletkezik: a háztartási gépek, a számítógépek, a lámpák és az emberek által termelt testmeleg is. Kívülről pedig a nap fűti, amit a megfelelő tájolással lehet jól kihasználni: a passzívházak ezért egyben szolárházak is.

Mindezeknek köszönhetően igen kevés kiegészítő fűtésre, valamint melegvíz-előállításra van szükség: ez utóbbit általában a napkollektor látja el. A hogyan és mivel kérdése azonban mindig az adott körülményektől függ, nem mindegy, hogy felújításról vagy új építkezésről van szó, illetve mennyi hely van a különböző berendezések telepítéséhez.

A cél adott, az eszközökben azonban lehet válogatni. A fűtés mellett ugyanúgy szigorú előírás vonatkozik a nyári komfortérzetre is: a passzívházban a hőmérséklet nem mehet tartósan 26 Celsius-fok fölé. Ezt elsősorban a fix- és mozgatható árnyékolás biztosítja. A háztartási áramra vonatkozó előírások pedig akkor teljesülnek, ha zömében energiatakarékos eszközök és lámpák működnek a házban.

A technológiát és a követelményeket Németországban fejlesztette ki a darmstadti Passzívház Intézet, miután 1992-ben ugyanitt épült fel az első passzívház. Európában azóta több mint harminckétezer ilyen épületet adtak át, főként Németországban és Ausztriában. A hazai passzívházak minőségbiztosítását az Energie Planer Team iroda végezte, ennek során az építés minden folyamatát ellenőrzik és dokumentálják: a tervezést, az előzetes energetikai számításokat és a kivitelezést is.

Fűt a nap

Magyarországon Balogh György programozó matematikus és felesége épített először minősített passzívházat három évvel ezelőtt, az öttagú család azóta évente körülbelül 50-55 ezer forintot költ fűtésre és melegvízre. Az előbbit talajkollektor segíti: a földben vízszintesen elhelyezett, hosszan kanyargó csöveken át jut a levegő a ház szellőztető rendszerébe, így télen eleve melegebben, nyáron pedig hűvösebben érkezik. A padlófűtésben keringő vizet részben napkollektor melegíti fel, részben pedig – átmeneti megoldásként egy pelletkazán üzembe helyezésére várva – elektromos árammal működő fűtőpatron. A meleg víz előállítása szintén szolárisan, illetve bojlerrel történik – ehhez és a fűtéshez is lehet használni az ELMŰ olcsóbb, B kategóriás, köznyelven éjszakai áramnak nevezett szolgáltatását. A 126 négyzetméteres ház fél év alatt épült fel, négyzetméterenként 236 ezer forintos áron.

– Ez akkoriban megfelelt a környéken szokásos átlagárnak, sőt talán alatta is maradt – mondja Szekér László építész, a ház tervezője, minősített passzívháztervező. – A családnak harmincmillió forintja volt, ennyiből kellett kijönnünk, ezért olcsón és egyszerűen építkeztünk, elkerülve minden építészeti vagy gépészeti extrát.

Egy passzívház alapvető jellemzője ugyanis az energetikai szempontok mentén alakuló forma: a lehető legkisebbre kell csökkenteni a lehűlő felületet, a szoláris nyereséget pedig a maximumra kell növelni. Ugyanakkor számos példa van építészeti szempontból különleges passzívházakra is: egy másik, Szekér László által tervezett épületet például kétszintes télikerten keresztül fűt a napenergia. Ez azonban csak hideg időben főnyeremény: nyáron túlmelegítheti a házat. Ezért ilyenkor szigorúan leárnyékolják, és az automatikus vezérlővel működő rendszer nemcsak a napsütést érzékeli, hanem a szélerőt is, így szükség esetén visszahúzza a textilárnyékolót, hogy ne keletkezzen benne kár.

A ház felmelegedése ellen redőnyök is védenek, illetve ha kell, az úgynevezett passzív hűtés is használható: ez a hőszivattyú részleges működését jelenti, amikor csak az ötwattos keringető szivattyú kapcsol be, és a ház mennyezetfűtésének csöveibe viszi a föld mélyén lévő 15 Celsius-fokos hűvöset, viszont a kompresszor nem lép működésbe.

Télen pedig áldás a hatalmas üvegfelület: ha süt a nap, legyen akár mínusz tíz fok odakint, a napcsapda 24 Celsius-fokra is felmelegítheti a pincével együtt 306 négyzetméteres házat, és nem kell bekapcsolni a kiegészítő fűtésként szolgáló hőszivattyút. A család az idén csak decemberben indította be először. Mindemellett öt négyzetméternyi napkollektor is részt vesz a melegvíz készítésében.

– Egy éve lakunk itt, azóta a fűtésre, a hűtésre és a melegvízre összesen hatvanezer forintot költöttünk – meséli a négygyerekes családapa, Nagy József, aki egyébként magasépítési vállalkozó. – Az tetszik nagyon ebben a megoldásban, hogy a kivitelezés precíz folyamata tükrözi a ház belső tartalmát: nem lehet csakúgy összecsapni. Talán közhely, de fontos volt számomra, hogy valami értékállót hozzak létre, ami még húsz év múlva is korszerű lesz, és a gyerekeimnek sem kerül sokba a fenntartása.

A tulajdonos igyekezett a körülményekhez képest mindent a lehető legolcsóbban megoldani: az ő tapasztalata az, hogy az anyagköltség száz, legföljebb százhúsz százalék lehet az átlagos építkezésekhez képest. Az alacsony közműszámlán kívül egyéb előnye is van az épületnek: nagyon élvezik az áldásos csendet, amit a tökéletes szigetelés nyújt.

Mérnöki csapatmunka

Szekér László építész elmondja, 2008 februárjában rendezték az első passzívház-konferenciát.

– Akkor még arról voltunk kénytelenek beszámolni, hogy egyetlen ilyen épület sincs Magyarországon. De még abban az évben felépült a szadai ház, és azóta felgyorsultak az események, mára nyolc ilyen épület kapott minősítést, és további nyolc-tíz minősítése van folyamatban. Két év alatt pedig kialakult egy olyan, több mint tízfős mérnökcsapat, amelyik komoly tapasztalattal rendelkezik a passzívházak építészeti, épületgépészeti és energetikai tervezésében, illetve a megvalósításában. Egy passzívház megépítése ugyanis csapatmunka, legalább két-három különböző, tapasztalt mérnök részvételével zajlik.

– Sok hagyományos ház is energiatakarékosabban épülne meg, ha a gépészmérnök és az építészmérnök szorosabban együtt dolgozna – hívja fel a figyelmet egy jellemző problémára Benécs József gépészmérnök, minősített passzívháztervező, aki majdnem az összes hazai passzívház tervezésében részt vett mint energetikai tervező, társtervező vagy tanácsadó. – Sokszor ugyanis a gépész vagy az energetikus csak akkor lép a tervezés folyamatába, amikor az építész már elkészült a munkájával. Ezután már nehéz változtatni, a megrendelő pedig ping-pong helyzetbe kerül, ide-oda járkál a gépész és az építész között, és egyik sem szereti, ha a másik belekotyog a munkájába.

Benécs József azonban hozzáteszi: ez a gyakorlat megváltozóban van, miután egyre több építész érdeklődik az energetika iránt. Szerinte most már szigorúbb eljárásokra lenne szükség az átlagos épületeknél is, ő a hazai épületenergetika doyenje, Zöld András elveit tartja szem előtt: meg kellene tagadni az engedélyezést attól az épülettől, amelyiknél a gépésznek légkondicionáló behelyezésével kell számolnia, mert ez építészeti megoldásokkal kiváltható.

Idén pedig az Energie Planer Team iroda szervezésében hat tapasztalt magyar mérnökkel elkezdődött a passzívház-tervezői oktatás is, önálló kurzusokban, illetve posztgraduális képzésként a gödöllői Szent István Egyetemmel közösen. A tanfolyamra sok olyan építész is eljön, aki nem feltétlenül szeretné megszerezni a passzívház-tervezői jogosítványt, sokkal inkább arra törekszik, hogy a tanultakat egy átlagos ház építésében hasznosítsa. Az is gyakori, hogy egy cég különböző munkatársait küldi el a különböző modulokra.

Egyszer s mindenkorra

Számos olyan ház is épült Magyarországon, ami majdnem megközelíti a passzívház mutatóit, de nem volt cél a hivatalos minősítés megszerzése. Szekér László negyven-ötvenre becsüli az ilyen, úgynevezett alacsony energiás épületek számát.

Szép példa erre egy gödöllői lakás, ami felkerült az idei Passzívház Nyílt Napok elnevezésű rendezvény listájára is, noha nem minősített passzívház. E programsorozat keretében a családok fogadják az előre bejelentkezett látogatókat, bárki megnézheti, hogyan működnek az épületek.

A gödöllői lakás pedig több szempontból is irányadó vállalkozás, mert passzívházas technológiákkal felszerelt lakásra is, illetve felújításra is nagyon kevés példa van Magyarországon. Az pedig még különlegesebbé teszi, hogy egy hetvenes éveit taposó házaspár a tulajdonos. A társasház ráadásul 1961-ben épült, kisméretű tömör téglából, ami a lehető legrosszabb energetikai szempontból. A lakásokban egyrétegű üvegablakok vannak, a nyílászárók összeszáradt fatokok, nagy szélben leng a függöny, a fűtést pedig gázkonvektor látja el. Ám ebben a lakásban négyzetméterenként 33 kilowattórára csökkent le a fűtési igény évente, ami 86 százalékos energiamegtakarítást jelent. Így tavaly télen összesen 37 ezer forintot kellett csak a hatvan négyzetméteres lakás fűtésére áldoznia az idős házaspárnak.

– Korábban egy rossz, harmincas években épült házban laktunk, hatalmas belmagassággal, és mindig fáztunk – meséli Bárdy Tiborné, Mária néni. – Arra gondoltunk, hogy ha már elköltözünk, egyszer s mindenkorra elrendezzük a helyzetünket, olyan megoldást keresünk, ami hátralévő éveinkre megfelelő kényelmet biztosít, alacsony rezsivel. Nem volt könnyű a felújítás, amikor jöttek a problémák, kétségbeestünk, már nem is hittünk igazán ebben az egészben, de az eredmény végül minden képzeletünket felülmúlta.

A hölgy hozzáteszi, számos félelmük és előítéletük volt, például ő azt gondolta, padlófűtésnél mindig száll a por, sokat fog prüszkölni, ráadásul világéletében nagy szellőztető volt, márpedig egy passzívházban ez nem célszerű tevékenység.

– Féltem, hogy meg fogok fulladni, de nagyon jól működik a szellőzés. Amikor főzök, egy idő után magától is távozik a szag, de ha kell, a szellőztetőrendszert gombokkal is lehet irányítani: főzés után a „ki” gombot megnyomva főként kifelé viszi a levegőt, nyári éjszakákon pedig a „be” gombot használjuk, hogy a hűvös levegő lehűtse a lakást – meséli, de hozzáteszi: a hőmérséklet még a legforróbb napokon sem ment 26 fok fölé. A legnagyobb áldás számukra azonban az, hogy nem fázik a lábuk: a meleg padló kifejezetten jó hatással van az időskori keringési problémák okozta panaszokra. Összességében nagyon jól érzik magukat, különösebben az új technológiák kezelését sem kellett megtanulniuk, a lakásban minden intézi önmagát: „nekünk csak élnünk kell benne” – mondják.

A Sári Attila építész és Benécs József gépészmérnök tervezte felújításnál a hőszigetelést belül kellett megoldani, de az alapterület így is csak 0,8 négyzetméterrel csökkent. A szellőztetőrendszert álmennyezettel rejtették el. Mivel nincs lehetőség az égéstermék elvezetésére, vagyis kazán beüzemelésére, elektromos áram biztosítja a kiegészítő fűtést az éjszakai áram díjszabásán: a lakás alatti pincében egy hatalmas tartály helyezkedik el, itt melegíti fel a fűtőpatron a padlófűtés csöveiben keringő vizet. Az áram persze a lehető legrosszabb, mert a legdrágább megoldás, de nem volt más lehetőség – a napkollektorok tetőre helyezését ugyanis ellenezte a lakóközösség, a hőszivattyú telepítését pedig bonyolult lett volna közterületen megoldani. Többek között ezért sem kaphatott passzívház-minősítést a lakás, igaz, ez nem is volt cél. Az ennél nagyobb energiamegtakarításhoz ugyanis már akkora összegeket kellett volna a felújításra költeni, hogy az az árérték arányt tekintve nem érte volna meg.

A lakás egyébként is renoválásra szorult, ami nyolcmillió forintba került. Ebből három és fél millió forintot tett ki az a pluszköltség, ami az energetikai megtakarításhoz vezetett.

Trabant helyett Suzuki

Az egyik legelső kérdés a passzívházakkal kapcsolatban az, hogy mennyibe kerülnek, és biztosan megérik-e a befektetést. Nehéz nem észrevenni, hogy az építtetők többsége valamilyen mérnök, esetleg építőipari vállalkozó: leginkább ők látják be, hogy ez megéri, és nekik van rá pénzük is.

A szadai háznál eleve cél volt az alacsony ár, azonban a nemzetközi tapasztalatok szerint a passzívházak felépítése 10-15 százalékkal meghaladja a hagyományos beruházások árát, a befektetett pluszköltség pedig 8-10 év alatt térül meg. Hazánkban a passzívházakról nemrégiben tartott konferencián szinte valamennyi új hazai beruházást bemutatták, nagyjából 300-320 ezer forintos négyzetméterárakról számolva be.

– A Magyar Építész Kamara szerint egy átlagos színvonalú, a mai energetikai előírásoknak megfelelő épület ára 287 ezer forint négyzetméterenként. Ez azonban csupán irányadó érték, a valóságban az építési költség a duplája is lehet ennek, az ár múlik a műszaki tartalmon és a minőségen is. Tehát a passzívházak költségei igen relatívak, attól függően, mihez viszonyítjuk őket – mondja Boros Károly építészmérnök, minősített passzívház-tervező.

Boros Károly két ilyen házat épített eddig, három munkájának kivitelezése pedig folyamatban van.

– A passzívházak építési költségét akkor lehet összevetni a hagyományos építkezésével, ha azonos nevezőre hozzuk őket, pont úgy, mint a törteket. A nevező a komfort, az üzemeltetési költség és az értékállóság. Ha a megrendelőnek magas, energetikai és komfortra vonatkozó elvárásai vannak, mint a mindig friss, por- és pollenmentes levegő, a pára-, penész- és rovarmentesség, a csend, a télen-nyáron egyenletes hőmérséklet, akkor a passzívházak nem hogy drágábbak, hanem olcsóbbak a hagyományos épületeknél, hiszen ezt a színvonalat hagyományos tervezéssel és kivitelezéssel csak nagyon drágán lehetne megvalósítani. Kivitelezőként pedig egyébként is folyamatosan dolgozunk a passzívházak költséghatékonyságának javításán – teszi hozzá Boros Károly, aki maga is passzívházban lakik.

Röviden így foglalja össze az építtetők mozgatórugóit: olyan előre gondolkodó emberek, akik ki tudnák fizetni az egyre magasabb energiaszámlát, de nem akarják. Ezt a gondot nem hagyják nyugdíjas korukra, vagy a gyermekeiknek, hanem megoldják.

Benécs József pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg húsz éve egy köbméter földgáz ára 5 forint volt, ma 155 forint.

– Akkor járunk el józanul, felelősséggel a saját házunkat illetően, ha nem tesszük ki az energiahordozók drasztikus árváltozásainak – mondja.

Vajon miért nem szokás megkérdezni, hogyha valaki mondjuk öreg Trabantját egy új Suzukira cseréli, mikor térül meg a pluszköltsége? Azért, mert ennek a kérdésnek nincs semmi értelme. Ráadásul a párhuzam már nem is pontos, mert a járműiparban a passzívháznak a legújabb, hibrid vagy tisztán elektromos városi autók felelnek meg.

Fehérváry Krisztina